A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanára nem adja fel: miután a Kúria megerősítette, hogy jogszerű volt az elbocsátásuk, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) készülnek fordulni.
Az eset feltehetően nem egyedi, a háttérben a tavaly januári jogállásváltás és a státusztörvény áll.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Ami korábban néhány tízezer forint ki nem fizettet túlórapénz volt, az most már milliós nagyságrendű is lehet, ha pert nyernek. A túlórapénzükért folyamodó tanárok egy része már nincs is a pályán, megint mások pedig peren kívül egyeztek meg a tankerületekkel, mivel a perköltség magasabb lett volna, mint a kifizetetlen túlóradíj.
A törvénymódosítás után az órán kizárólag a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, segédleteket lehetne használni.
„Sztrájkolt? Csak azért kérdezem, hogy lázadó típus-e” – többek között ilyen kérdéseket is kaphatnak egy állásinterjún a pedagógusok.
Rendkívüli lemondással rengeteg pedagógus sajtolhatott volna ki milliókat a tankerületektől egy ügyvéd szerint, de nem tudni másról, aki élt volna a lehetőséggel.
Véget ért a 2024-es tavaszi érettségi, mindenki várja a ponthatárhúzást. Elkeserítő statisztikát közöltek a természettudományos és a műszaki képzések hallgatóiról. Összegyűjtöttük, mik voltak a hét legfontosabb történései.
"Nagyon izgultam emiatt a kihívás miatt, szerintem jobban, mint a vizsgázók, de igyekeztem ezt magabiztossággal leplezni" - számolt be az élményről a volt történelemtanár.
Nagy port kavart tavaly július negyedikén, hogy a több ezres utcai tüntetések ellenére is elfogadták a pedagógusok életpályamodelljét, vagyis a státusztörvényt. A hír hatására elindult egy felmondási hullám, amit a kormány a pedagógusok béremelésével lovagolt meg januárban. Ezzel együtt azonban egy új rendelet is landolt az iskolákban: a pedagógusok teljesítményértékelése, amivel kapcsolatban továbbra is rengeteg a kérdőjel.
Kifogásolják az egyeztetés és a szakmaiság hiányát, továbbá úgy vélik, ez a bizonyítéka annak, hogy a kormányzat hazudott a pedagógushiányról.
Tanárhiány, öregedő pedagógusok és egyre több diák, aki végzettség nélkül hagyja el az iskolát – nagyon nehéz helyzetben van a magyar oktatási rendszer a Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentése szerint. Összegyűjtöttük a legfontosabb megállapításait, miért nem könnyű most magyar gyereknek lenni.
A legtöbb intézmény nincsen tisztában azzal, hogy milyen jogi és gyerekjogi kérdéseket vet fel például egy a Facebookra posztolt erdőben sétálós vagy anyák napi felvétel. Az sem világos, hogy mekkora probléma óvónőként videóra venni a hisztiző gyereket vagy kamaszként közös szelfit készíteni az öltözőben? Stáhly Katával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyerekjogi szakértőjével és pszichológusával beszélgettünk.
