Ami korábban néhány tízezer forint ki nem fizettet túlórapénz volt, az most már milliós nagyságrendű is lehet, ha pert nyernek. A túlórapénzükért folyamodó tanárok egy része már nincs is a pályán, megint mások pedig peren kívül egyeztek meg a tankerületekkel, mivel a perköltség magasabb lett volna, mint a kifizetetlen túlóradíj.

Több év alatt összegyűlt, 90 ezer forintnyi ki nem fizetett túlóra, 4 milliónyi távolléti díj, 8 milliónyi végkielégítés és félmilliónyi perköltség – ennyit kap majd egy budai tankerülettől egy pályaelhagyó pedagógus hosszas pereskedés után, és nincs ezzel egyedül, írta meg a HVG.hu a cikkében.

A perhullám már évek óta tart a ki nem fizetett túlórapénzekért. Tavaly májusban egy jáki iskolában tanító pedagógus úgy esett el a túlórapénzétől – egészen pontosan 178 ezer forinttól –, hogy a tankerület másként értelmezte Kásler Miklós, korábbi emberi erőforrás miniszter 32/2021-es számú rendeletét, amely azt mondta ki, hogy a munkaerőkedvezvényben részesülő mesterpedagógus „legfeljebb heti húsz óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazható”.

Az érintett pedagógus beperelte a Szombathelyi Tankerületi Központot és meg is nyerte azt. A Tankerületi Központ szerint ez azt jelentette, hogy a korábbi 60 ingyen túlóra (eseti helyettesítés) felett további heti két ingyen túlórát is elrendelhetnek, ami a gyakorlatban úgy valósult meg, hogy az érintettek kevesebb túlórapénzt kaptak.

Hasonló esetről korábban mi is beszámoltunk az Eduline oldalán. A tanítónő a Debreceni Tankerületet Központot perelte be a ki nem fizetett illetménypótlékokért. A pert ő is megnyerte.

Tömegesen nyertek pert pedagógusok a négy napon belül elrendelt, ki nem fizetett eseti helyettesítések ügyében, amikor a bíróság kimondta, hogy a munka törvénykönyve alapján ezek rendkívüli munkaidőnek minősülnek, ezért az illetményen felül 50 százalékos bérpótlékkal fizetendők. Sokan voltak olyanok is, akik a ki nem fizetett eseti helyettesítések miatt rendkívüli lemondással élve megszüntették a munkaviszonyukat. Az ő esetükben a bíróság nemcsak a helyettesítések után járó pénzt, hanem a felmentési időre fizetendő távolléti díjat és dupla végkielégítést is megítélt a késedelmi kamaton és a nagyösszegű perköltségen felül.

Ez azt jelenteti a gyakorlatban, hogy a néhány tízezer forintnyi bérpótlék helyett, akár tízmillió forint feletti összeget, két évnyi bérnél is több pénzt kell kifizessenek a pert nyert pedagógusoknak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvédje négy ilyen pert nyert jogerősen, de több is folyamatban van. Képviselnek miskolci, dunaújvárosi és fővárosi iskolákból pedagógusokat. A nagyrészük nem tért vissza a tanári pályára, aki viszont igen, az nem állami fenntartású intézménybe.

„A státusztörvény életbe lépése óta már nem lehet élni a rendkívüli lemondás jogával, nem lehet bevasalni a tankerületen a 2024. január 1. utáni, négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket. Ezért nevezte a PDSZ is bosszútörvénynek az új szabályozást: úgy van megírva, hogy többé ne lehessen olyan pereket indítani, amelyek a ki nem fizetett túlórával kapcsolatosak. Vagy, ha indítanának is, ezeket ne lehessen megnyerni” – mondta a HVG-nek Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.

Azok a tanárok, akik mégis perelnének, azok a tavaly év végéig ki nem fizetettet eseti helyettesítésekkel kapcsolatban tehetik meg. Ezek általában nem milliós összegek: 45-50, valakinél 100 ezer forint, mindig attól függ, hogy hány órát helyettesített a pedagógus. A rendkívüli lemondásnál már nagyobb pénzek vannak: a felmentésnél 8 havi bér jár (többéves munkaviszony esetén), valamint dupla végkielégítés – van olyan, akinek ez kétévi bérét jelenti.

A PDSZ ügyvivője által említett 5 eset közül is csak az egyiküknek jár majd több mint 15 milliós összeg. De az a tanár is, aki egy Közép-Budai Tankerületi Központhoz tartozó iskolában tanított, és követeli a neki járó összeget, 5 millió forintot sajtolt ki a tankerületből.