A törvénymódosítás után az órán kizárólag a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, segédleteket lehetne használni.

A kormány szigorítana a státusztörvény tankönyvekkel foglalkozó passzusán, amelyet ha elfogadnak, akkor "a pedagógus a nevelő-oktató munka során kizárólag a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvet, továbbá az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelelő tansegédlet(et) használhasson".

Hogy a tanárok valójában is csak ilyen könyvekből tanítanak, azt az igazgatónak kellene ellenőriznie, hiszen az ő felelőssége, hogy a szigorítás a gyakorlatban is megvalósuljon.

Tiltakozunk az ellen, hogy szakmai kritériumokon túl korlátozzák a tanórán használható tankönyvek, segédletek körét. Azt tartjuk célravezetőnek, hogy tanárok, ahogy eddig is, ezután is hiteles szakmai tudásuk alapján és az egyetemes alapértékek mentén tanítsanak.

- írta állásfoglalásában a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete, majd kitértek arra is, hogy a diákoknak az is az érdeke, hogy a számukra leginkább használható szakmai anyagok segítségével tanulhassanak. Ezen kívül mindkét szervezet továbbra is kiáll a szabad tankönyvválasztás visszaállítása mellett.

Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja korábban az Eduline-nak azt mondta, hogy szerinte az új típusú magyarérettségivel az oktatásirányítás tulajdonképpen elvette a diákoktól és a tanároktól azt, hogy a tanórákon legyen idejük szövegekkel foglalkozni, legyen szó akár szövegértésről, akár szövegalkotásról, vagyis a való életben is hasznosítható kompetenciák megszerzéséről.

Schiller ezután hozzátette, hogy az idő szűke és a rengeteg bemagolandó anyag miatt az órákon ugyanis nem szövegeket fognak olvasni, hanem szövegekről olvasnak majd és "adatokat bifláznak" a diákok, amire szerinte egy nem irodalommal foglalkozó embernek egyébként nincs szüksége.