Nagy port kavart tavaly július negyedikén, hogy a több ezres utcai tüntetések ellenére is elfogadták a pedagógusok életpályamodelljét, vagyis a státusztörvényt. A hír hatására elindult egy felmondási hullám, amit a kormány a pedagógusok béremelésével lovagolt meg januárban. Ezzel együtt azonban egy új rendelet is landolt az iskolákban: a pedagógusok teljesítményértékelése, amivel kapcsolatban továbbra is rengeteg a kérdőjel.

Az esőmosta Kossuth téren gyülekeztek diákok, tanárok, aktivisták és a sajtó egy éve ilyenkor, a téren fotókkal ellátott táblákon felmondó tanárok történetei várták az érkezőket. Közben a Parlamentben az ellenzéki módosító javaslatok leszavazása után a szakma, az ellenzék, az érintett pedagógusok, diákok tiltakozása, és a több ezres utcai tüntetések ellenére az Országgyűlésben a kormánypárti többség megszavazta a pedagógusok életpályamodelljét, vagyis a státusztörvényt. Novák Katalin, akkori köztársasági elnök pedig két nappal később már alá is írta az elfogadott jogszabályt, amelynek "első szülinapja" alkalmából megnéztük, hogy milyen hatással volt eddig a pedagógusokra.

Mit tartalmaz a státusztörvény?

Idén januárban összefoglaltuk a státusztörvény legfontosabb rendelkezéseit, hiszen ekkor lépett életbe a módosítás. A törvényben például a korábban meghatározott, napi maximum 8 órás munkadőt 12-re, a heti maximum 40 órát pedig 48-ra emelik, míg a korábban heti 8 órás kötetlen munkaidő tulajdonképpen megszűnik, a továbbiakban az intézmények vezetői, de akár a tankerületi igazgató is elrendelheti a "szabadfelhasználású munkaidő" intézményben történő elvégzését.   De módosul a délutáni felügyelet időtartama is. Ezt korábban 17 óráig, mostantól azonban reggel 7 és 8 óra között, valamint 16-18 óra között kell biztosítani. Változik továbbá a próbaidő hossza is. Míg korábban ez 3-4 hónapban volt meghatározva, addig - a korábbi tervezettel ellentétben, ami 6 hónapra növelte volna - mostantól ez 3 hónap lesz, továbbá míg korábban két hónap volt a pedagógusok lemondási ideje, ez mostantól 90 nap   A 2024. január elsejével életbe lépő törvénnyel kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság korábban azt írta: pedagógusoknak nő a kiszolgáltatottsága a munkáltatóval szemben, nő a munkaterhük, ugyanakkor csökken az autonómiájuk és az önállóság, mindezt pedig "a beígért béremelések nem ellentételezik, a közoktatás válságos helyzetén pedig aligha javítanak." Szeptemberben egyébként írásban vizsgáztatták az iskolaigazgatókat a tankerületek a státusztörvényből. Ha ti is tesztelnétek a tudásotokat, akkor a kvízünkkel megtehetitek.

Rendkívüli tablók távozó tanárok képeivel, búcsúposztok a gimnáziumok oldalán – így végződött a 2023-as tanév, miután megszavazták a tanárokat korlátozó státusztörvényt, persze azt nem lehet mindenhol tudni, hogy mi állt a távozás hátterében. A felmondásukat jelző pedagógusokról, illetve a róluk a sajtóban megjelenő összesítésekről szóló újságírói kérdésre azt felelte Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy minden ilyen „össznépi jóslásnál” jobb, ha megvárjuk, mi fog történni, ez néhány hónap múlva szerinte kiderül.

Sokan nem írták alá

Majd el is telt az a néhány hónap, a pedagógusoknak szeptember végéig kellett nyilatkozniuk az új státusz elfogadásáról. Ekkor beszélgettünk egy szigetszentmiklósi magyar-angol szakos pedagógussal, aki 2010 óta tanított, mégis úgy döntött, hogy otthagyja hivatását. "Teljes képtelenségnek tűnik, hogy nem vagyok többé tanár. Fejben még nem tudtam elfogadni, hogy ennek vége van. A hivatás az olyan dolog, mint az ember életében a nagy szerelem: el lehet engedni, de mindig sóvárogni fogunk utána, ami hosszú távon nem egészséges" – mondta a döntéséről. De távozó tanár lett Balatoni József "Jocó bácsi" is.

A tanárhiány már az iskolakezdés első napjaiban is érezhető volt. A PSZ a szeptember 18-ai sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta, hogy 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból, amihez a további oktatást segítő dolgozók hozzáadásával 34 618 fős hiányt kapunk. 670 - ennyien jelentették be a felmondásukat július 1. és augusztus 1. között országszerte a PDSZ közérdekű adatigénylése szerint. Rétvári Bence államtitkár pedig úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, feláll, és nem él a lehetőséggel

A pályaelhagyók október 31-ig voltak alkalmazásban, így az őszi szünet végeztével már nem tértek vissza az oktatási intézményekbe. 30 év után beadta felmondását az a vidéken dolgozó nyelvtanár is, akinek júliustól bruttó 21 forinttal emelkedett a fizetése. Közben pedig a pedagógusok elöregedéséről is megjelentek adatok: míg 2010-ben a 65-69 éves korosztályból 25 ezren dolgoztak, 2022-ben 84 ezren vállaltak munkát. A 70-74 éves korcsoportban is hasonló a tendencia, 2010-ben 6 ezren, 2022-ben 28 ezren voltak jelen a legális munkaerőpiacon.

Januárban jöhetett a béremelés

2024. január 1-jével életbe lépett a státusztörvény, megváltozott a pedagógusok jogviszonya, ők azóta közalkalmazottak helyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban végzik a munkájukat. Ekkor megszűnt a pedagógusok kötelező, háromévente esedékes előremenetele. Míg korábban ez a pedagógus II. fokozatig volt kötelező, mostantól elég lesz a pedagógus I. minősítést megszerezni, a fokozatokhoz pedig az alábbi illetménysávokat rendelik:

• Gyakornok: 440 000 ft
• Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 ft
• Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 ft
• Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 ft
• Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 ft

A pontos összeg megállapításához a szintén a státusztörvényben megjelent teljesítményértékelési rendszert fogják használni, ezt azonban csak a 2024/25-ös tanévtől fogják alkalmazni. Az ünnepek alatt azonban a kormány újabb döntést hozott: 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedett a pedagógus-átlagbér. A pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített  illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedett, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek.

Gulyás ekkor elmondta, hogy Magyarország azt vállalta, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli a pedagógusbéreket, két ütemben: "Az idei évben elérjük a 71,8 százalékot, jövőre pedig egy további, mintegy 21 százalékos emeléssel a diplomás átlagbér 80 százalékát, és ezt utána fenn is fogjuk tartani" - közölte. Hozzátette, hogy ehhez az operatív programban szereplő összeg áll rendelkezésre, azaz 530 millió euró érkezik az idei évre az Európai Bizottságtól.

Ha nincs szignó, nincs munka sem

IKözben voltak olyan pedagógusok is, akik meggondolták magukat. Többen arról számoltak be, hogy nem veszik fel őket az állami iskolák, amiért nem fogadták el a pedagógus-életpályatörvény alapján írt új szerződésüket. Egy földrajz szakos tanár például nyolc iskola álláshirdetésére jelentkezett Budapesten és Pest megyében, de mindenhonnan elutasították, amiért nem fogadta el a státusztörvényt. Elmesélte, hogy a legutóbbi jelentkezésnél „Mindenben megegyeztünk, a tantárgyfelosztásban is, hogy milyen órákat fogok tanítani, hogyan fogom tanítani, hány órám lesz, aztán másnap felhívtak, hogy nem tudnak felvenni.” Ezt követően volt néhány nyugodtabb hónap, majd április elején megjelent a rendelet arról, hogy évente fogják értékelni a pedagógusokat.

Fejlesztendőtől a kiemelkedőig: ilyen a fizetést befolyásoló pedagógusértékelés

Leül az igazgató és az iskola egyik pedagógusa, hogy többé-kevésbé közösen eldöntsék, mennyire teljesített jól a tanár a tanév során. A beszélgetés alatt jelen lehetnek közreműködők is, de a végső döntést a tankerület hozza meg az igazgató segítségével. Szeptembertől így néz majd ki a teljesítményértékelés Pintér Sándor rendelete szerint, aminek hivatalos szempontjait áprilisban hozta nyilvánosságra a szempontjait az Oktatási Hivatal. Az értékelésnek vannak szubjektív és kézzel foghatóbb elemei is.

A teljesítményt egyrészt személyreszabott éves célok alapján kell minősíten. Emellett lesznek egységes értékelési szempontok is. Összesen 100 pontot gyűjthet össze így egy pedagógus, de a pontozás eltér aszerint, hogy valaki vezetői megbízásban van-e vagy sem. A dolgozók eredménye a fejlesztendő és a kiemelkedő skáláján mozog: az lehet kiemelkedő teljesítményű, akinek a pontszáma az elérhető pontszám legalább 80 százaléka, átlagos teljesítményű az, akinek pontszáma ennél kisebb, de az elérhető pontszám legalább 50 százaléka, és fejlesztendő teljesítményszintű az, akinek eredménye az elérhető pontszám 50 százaléka alatti.

Anyagi elismerésre csak a kiváló teljesítményű pedagógusok számíthatnak, de a tankerületi iskolákban az igazgató erre csak javaslatot tehet, a döntést a tankerületi központ hozza meg. Az viszont továbbra sem derült ki, milyen mértékű pluszjuttatásra számíthatnak, akik a legjobban teljesítenek – mondta idén június végén Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője. Szerinte a pedagógusoknak most úgy kell felkészülniük az értékelésre, úgy kell kitalálniuk a teljesítménycélokat, hogy azt sem tudják, milyen anyagi többletre számíthatnak.