Első magyar csapatként jutott tovább a Széchenyi egyetem az Európai Űrügynökség programján
Az egyetem hallgatói Hollandiában mutathatták be a készülő műholdjukat.
Az egyetem hallgatói Hollandiában mutathatták be a készülő műholdjukat.
Útnak indult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ötödik kisműholdja, az MRC-100 magyar idő szerint hétfőn 23:35-kor a kaliforniai Vandenberg-űrközpontból.
Míg egy "átlagos" űrszemét körülbelül 25 év alatt semmisül meg, az egyetemisták műholdjának ez mindössze 5 évet vesz igénybe.
A győri Széchenyi István Egyetem Jedlik Ányos Gépész és Villamosmérnöki Szakkollégiumában készül a Műegyetem műholdjának kommunikációs panelje.
Január 13-án Elon Musk-féle Falcon-9 rakéta majdnem száz műholdat helyezett Föld körüli pályára, köztük az első nepáli szatellitet is. Hogy ez miért fontos? Mert a műholdon BME-sek is dolgoztak.
Március 24-én sikeresen pályára állították a Műegyetem SMOG-1 névre keresztelt kisműholdját.
A tervek szerint az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára a műegyetemi oktatók és hallgatók közreműködésével készült negyedik magyar műhold.
A műegyetemi fejlesztésű zsebműhold 2020. szeptember 28-án megsemmisült, de sikerrel teljesítette küldetését.
Űrtakarítógéppel kívánja megtisztítani a világűrt a veszélyes hulladékoktól CleanSpeace One nevű programja keretében...
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen(BME) tervezik az első magyar műholdat, a Masat-1-et, melynek neve a "magyar" és a "satellite" szavak összevonásából keletkezett. A fejlesztői csapat mérnökhallgatókból és doktoranduszokból áll, akik az Elektronikus Eszközök Tanszékével és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékkel dolgoznak együttműködésben, a fejlesztésben a BME Űrkutató Csoport nyújt szakmai segítséget.
Az Ericssonnál is példaértékű az oktatás - ipari megvalósítás láncolata.
Egyszerre kísértett a múlt az egyetem ódon várépületének pincebörtönében és cikázott a XXI. századi technika a modern szoftver-rendszerben szeptember 26-án a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.