A kormány intézkedéseinek köszönhetően már alig található egészségtelen étel az iskolai büfékben - ezt mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szombaton az Iskolabüfé fesztiválon.
Többször felmerült már, hogy a kormány központosítaná a közétkeztetést is, legfőképpen azért, mert maguk is beismerték: a 2015-ös menzareform korántsem hozott egyértelmű javulást.
A megkérdezett tanulók 62 százaléka szerint jó, 15 százalékuk szerint nagyon jó az iskolai menzán kapott étel - írta a Magyar Nemzet pénteken. Megnézték a diákok kedvenc ételeit is. Nincs meglepetés.
Titkos boszorkánykonyhában kotyvasztottak a menza mesterei az Emminek, ami ígéretet is tett a változtatásra, ám ősszel minden marad a régiben.
A gyermekelhízás elleni küzdelem jegyében hetedik alkalommal hirdeti meg a vízfogyasztást népszerűsítő programját a magyarországi általános iskolák számára az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).
Több helyen még túl sok olajt használnak, de kevés bírságot kell kiszabniuk az ÁNTSZ ellenőreinek a menzareform után.
Jamie Oliver korábban már megbukott azzal a tervével, hogy egészséges ételeket csempésszen az amerikai menzákra.
490,5 millió forintba került az a kampány, aminek célja volt, hogy elfogadtassa a menzareformot.
Magyarország a skandináv államok jóléti, szociális-közszolgáltatási szintjét érte el a gyermekétkeztetés terén - mondta Rétvári Bence. A szakácsok jövőre szakácskönyveket kapnak, mert az államtitkár szerint az ő hibájuk, hogy a gyerekeknek nem ízlik a menzakaja.
A magyar diákok negyede elégedetlen a súlyával, és tízből ketten legalább egyszer belekezdtek már valamilyen fogyókúrába. Ezzel szemben negyedük napi 3-5 órát internetezik vagy tévézik, és csaknem 50 százalékuk egyáltalán nem sportol – erre jutott a Debreceni Egyetem nemrég közölt kutatása szerint.
Rétvári Bence a közétkeztetés reformjáról azt mondta, mivel az intézmények többségében nem volt panasz, azok kisebb hányadában viszont nagyon hangos kifogások fogalmazódtak meg, ezért utóbbiaknál a kormányhivatal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálja azokat.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
