2022 végén példátlan esemény rázta meg a magyar köznevelést: 15 tanárt rúgtak ki az oktatás szabadságáért való kiállás miatt. Bár a hivatalos indok munkajogi volt, valójában politikai okok álltak a háttérben. A kirúgott tanárok közössége mára szoros baráti társasággá vált.
Csodákat és a tanárhiány megoldását viszont idén sem a felvételizőktől várjuk.
Egy általános iskola, három gimnázium és egy technikum tanára vehette át a neves díjat.
A kormány erőfeszítései ellenére fizika-kémia szakos pedagógusnak első választásként senki sem készül, de valamilyen más tantárggyal párosítva is csak 28-an jelölték meg első helyen a fizikát, 22-en pedig a kémiát az idei felvételizők közül. Mutatjuk, hogyan alakulnak a jelentkezési számok 2024-ben az osztatlan tanárképzéseken.
A pedagógusok béremelése pedig elmondása szerint továbbra is az uniótól függ.
Ráadásul ő sem első helyen, és más szakokon sincs tömeges jelentkezés.
Szakmány Csaba 2022 tavaszán döntött a pályaelhagyás mellett, miután már képtelen volt eltartani a családját a fizetéséből.
Az elmúlt hetekben bejárta a sajtót és a közösségi oldalakat, hogy idén az egész országban mindössze 22-en jelentkeztek első helyen fizikatanárnak, 25-en pedig kémiatanárnak. Valójában valamennyivel többen, de ez nem változtat érdemben a helyzeten: komoly tanárhiánnyal kell számolni.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke szerint nem kell minden iskolába külön kémiatanár, a szakszervezet szerint viszont 4–5 éven belül padlóra kerülhet a közoktatás.
Évről évre egyre kevesebb diák választja a tanárszakokat, az országos tanárhiány pedig a természettudományos tárgyak jövőjét fenyegeti a legjobban. A szakemberek szerint központi változtatásokra és döntésre lenne szükség.
Budapesten a legjobbak, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabbak a számok, amelyek évről évre tovább fognak romlani, hiszen a nyugdíjba vonuló tanárok utánpótlása távolról sincs megoldva.
Lángoló elmék, lángoló kézzel.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
