A kormány erőfeszítései ellenére fizika-kémia szakos pedagógusnak első választásként senki sem készül, de valamilyen más tantárggyal párosítva is csak 28-an jelölték meg első helyen a fizikát, 22-en pedig a kémiát az idei felvételizők közül. Mutatjuk, hogyan alakulnak a jelentkezési számok 2024-ben az osztatlan tanárképzéseken.

Az Oktatási Hivatal március közepén tette közzé a 2024-es felsőoktatási felvételi friss statisztikáit, ami szerint idén összesen 120 990 felvételiző készül valamelyik magyar egyetem képzésére szeptemberben.

Bár idén is - változatlanul - a gazdasági képzések a legnépszerűbbek, a kormány az elmúlt hetekben előszeretettel hirdette, hogy népszerűbbek lettek a pedagógusképzések, mint az elmúlt években, ami szerintük a január 1-jén érvénybe lépett béremelésnek köszönhető.

Óvodapedagógus képzést például - a nemzetiségi óvodapedagógusokat is beleértve - 3678-an jelölték meg első helyen, a gyógypedagógiát 2944-en, a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakot pedig 2039-en. Osztatlan tanárképzésre azonban csak 1699 felvételiző készül. Ennyien jelöltek meg valamilyen 10 vagy 12 féléves osztatlan tanári szakot első helyen az OH adatai szerint, az pedig nem nyilvános, hogy ezen kívül összesen - tehát a jelentkezési listájuk második, harmadik vagy sokadik helyén - hányan jelöltek meg tanárképzéseket.

Angol, töri, magyar

A friss statisztikák szerint a legtöbben idén is angoltanárnak készülnek, amit valamilyen más tantárggyal párosítva összesen 582-en jelöltek meg a felvételi listájuk első helyén, összesen pedig 2457 jelentkezés futott be erre a képzésre. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy 2457 fő jelölte meg a felvételi listája valahányadik helyén az angol nyelvet, hiszen egy jelentkező akár több jelentkezést is leadhat akár különböző egyetemekre, munkarendekre és finanszírozási formákra is.

A leggyakoribb párosítások az angol esetében az

• angol nyelv és kultúra - történelem 114 elsőhelyes jelentkezővel,
• angol nyelv és kultúra - magyar nyelv és irodalom 85 elsőhelyes jelentkezővel, valamint
• angol nyelv és kultúra német nyelv és kultúrával párosítva 46 elsőhelyes jelentkezővel.

Testneveléssel párosítva 44-en jelölték meg az angolt, angol és matematika szakosok 43-an lennének, angol-biológia tanárok pedig 36-an.

Angol-fizika szakos pedagógusnak mindösszesen 2 fő jelentkezett a felvételije első helyén, angol-kémia szakos tanárnak pedig első helyen mindössze egy, aki a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdene szeptemberben. Ő egyébként feltehetőleg pedig be is fog kerülni, hiszen a ponthatárt annál a jelentkezőnél húzzák meg, akit még utolsóként felvesznek, mivel pedig senki más nem jelölte meg rajta kívül a pécsi egyetem képzését, értelemszerűen az ő pontszáma lesz a ponthatár. Az azonban már kérdéses, hogy mindössze egyetlen hallgatóval elindítja-e az egyetem a képzést.

Kevésbé lesz hiány az angol mellett magyar és történelem szakos tanárokból, hiszen a történelmet valamilyen más tantárggyal párosítva 468 elsőhelyes jelentkező jelölte meg, magyar szakosnak pedig 337-en jelentkeztek első helyen 10 féléves tanárképzésre.

A két szak között ugyanakkor viszonylag nagy az átfedés, hiszen magyar-történelem szakpárra összesen 108 fő jelentkezett első helyen. A legtöbben, egészen pontosan 37-en az Eötvös Loránd Tudományegyetem budapesti vagy szombathelyi képzésére, 12-en a Debreceni Egyetemre, 10-en pedig a Pécsi Tudományegyetemre.

Továbbra sem vonzó a fizika vagy a kémia

Idén sem tolonganak a jelentkezők az osztatlan fizika- vagy kémiatanári szakokon, pedig a decemberben bejelentett, januártól érvényes béremelés szerint a pedagógusok bruttó bére nem lehet kevesebb, mint

• pedagógus I. besorolás esetén 538 000 forint,
• pedagógus II. besorolás esetén 555 000 forint,
• mesterpedagógus kategóriában 630 000 forint,
• kutatótanár esetében pedig 750 000 forint,

amihez további 4 százalékos extra illetmény adódik, amennyiben az adott pedagógus hiánytárgyat, például matematikát, digitális kultúrát, természettudományt, környezettant, fizikát, kémiát, biológiát vagy földrajzot tanít.

A kormány erőfeszítései ellenére fizika szakos tanárnak első helyen mindössze 28 fő jelentkezett, kémiára pedig még ennél is kevesebben, mindössze 22-en.

A fizikát szinte mindenki matematikával párosítaná, ezt a szakpárt ugyanis 22 felvételiző jelölte meg első helyen, míg hittan-fizika és fizika-történelem szakra egy-egy fő jelentkezett, angol-fizika és fizika-informatika szakosnak pedig ketten.

 

A kémiát a legtöbben biológiával párosítanák, ezt a szakpárt ugyanis 12 fő jelölte meg a jelentkezési listája első helyén, további hat fő pedig a kémia-matematika szakos tanár lenne.

Egy-egy fő jelentkezett kémia-történelem, kémia-német, kémia-angol és kémia-magyar szakra.

Mindkét tárgy, tehát a fizika és a kémia esetében is érdemes azonban hozzátenni, hogy az összes jelentkező létszáma ennél valamivel magasabb lehet, idén azonban, ahogy azt már említettük is, az nem nyilvános, hogy egy adott szakra hányan jelentkeztek.

 

Annyi viszont biztos, hogy fizika-kémia szakos párosítást egyetlen felvételiző sem jelölt meg a jelentkezési listája első helyén, és második, harmadik, vagy sokadik helyen is maximum csak ketten, az Oktatási Hivatal táblázata szerint ugyanis erre a szakpárra ennyi jelentkezést adtak le a februári határidőig.

 

Inkább műszaki pályára mennek

Az alacsony számok hátterében feltehetőleg az áll, hogy a természettudományos tantárgyakból tehetséges diákok inkább valamilyen más, például műszaki, egészségügyi, esetleg tudományos pályára mennek ahelyett, hogy tanárok lennének.

Fizika alapszakra idén például 240 fő adta be a jelentkezését első helyen, kémiára pedig 143. Ennél jóval magasabbak azonban az elsőhelyes jelentkezési számok a műszaki, kiváltképp a mérnöki területeken, idén ugyanis 12 045 elsőhelyes műszaki képzésterületre jelentkező közül gépészmérnöknek például 2656-an, villamosmérnöknek pedig 1645-an készülnek, míg vegyészmérnökire 418-an adták le a jelentkezésüket a listájuk első helyén, valamilyen orvos- és egészségtudományi területre pedig 8015-en.

Nem is csoda, hiszen a Diplomás Pályakövetés friss adatai szerint egy a 2020/21-es tanévben végzett pályakezdő gépészmérnök bruttó átlagjövedelme 2023-ban 572 ezer forint volt, a villamosmérnököké pedig bruttó 656 ezer, míg a felmérés szerint az általános orvosok bére már kezdőként is meghaladja a bruttó egymillió forintot, ami még nettóban is jóval több, mint amennyit a tanárok keresnek, függetlenül attól, hogy pályakezdők, vagy 40 év tapasztalattal rendelkeznek.