Megduplázódott a fizikatanárnak jelentkezők száma a 2025-ös egyetemi felvételiben - többek között ez is kiderül a 2025-ös általános felvételi eljárás adataiból.

Az Oktatási Hivatal március 6-án hozta nyilvánosságra 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárás jelentkezési statisztikáit. A számok alapján idén közel 130 ezren (129 730-an) jelentkeztek valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére.

A tanárhiány miatt rendkívül fontos osztatlan tanárképzésekre az adatok alapján 2226 fő jelentkezett a felvételi listája első helyén. Ők azok, akik biztosan valamilyen tanári szakon szeretnének szeptembertől továbbtanulni.

Ezzel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke korábban a Népszavának azt mondta, hogy ez nem túl biztató adat, mivel ezzel a létszámmal még a következő években nyugdíjba vonuló pedagógusokat sem lehet majd pótolni, nem beszélve arról, hogy a jelentkezők közül nem is mindenkit fognak felvenni, többen pedig még a diploma előtt lemorzsolódnak majd.

Nőtt a fizikatanárnak jelentkezők száma, a kémia továbbra is stagnál

Öröm az ürümben, hogy tavalyhoz képest közel duplájára nőtt azoknak a száma, akik a fizikatanári szakot első helyen jelölték meg.

Mielőtt azonban elragadtatnánk magunkat, ez közel sem azt jelenti, hogy százával diplomáznak majd néhány év múlva a fizika szakos pedagógusok, 2024-ben ugyanis mindössze 28-an jelentkeztek a felvételi során első helyen valamilyen másik tárggyal párosítva fizika szakos tanárnak, míg 2025-ben ez a szám nőtt 49 főre.

Pozitívabb azonban a kép, ha az összes jelentkező számát nézzük, tehát azokét is, akik a felvételi listájuk második, harmadik, vagy sokadik helyén jelölték meg a fizikát valamilyen más szakpárral. Ebben az esetben 228 fő vette fontolóra, hogy tanárnak áll, amennyiben valamilyen más, a listájukban előbbre sorolt szakra nem veszik fel őket.

A legnépszerűbb szakpár ebben az esetben a matematika-fizika. Erre az osztatlan tanárképzésre 44-en jelentkeztek első helyen, az összes fizika-matek szakos jelentkező száma pedig 172. A legtöbben (20 fő) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának képzését jelölte meg.

Kevésbé nőtt ugyanakkor a népszerűsége a kémia osztatlan tanári szaknak. 2024-ben erre valamilyen másik szakkal párosítva mindössze 22-en jelentkeztek, 2025-ben pedig 28-an, ami a legjobb esetben is csak stagnálást mutat, hiszen 2022-ben 30 fő jelentkezett első helyen kémiatanárnak.

Itt is árnyalja ugyanakkor a képet az összes jelentkezők száma; amik alapján összesen 274 felvételiző jelölte meg a kémia osztatlan tanári szakot a felvételi listája valahanyadik helyén.

A kémiát az elsőhelyes jelentkezők közül 13-an, az összes jelentkező közül 177-en biológiával párosítanák, míg a második legnépszerűbb szakpár 8 elsőhelyes jelentkezővel és 47 összes jelentkezővel a kémia-matematika.

Kémia-fizika szakos tanárnak első helyen tavalyhoz hasonlóan idén sem jelentkezett senki. A felvételi listájuk valahanyadik helyén pedig 6 fő jelölte meg ezt a szakot és szakpárt lehetőségként.

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy mivel a hat jelentkező négy egyetem, a

• Debreceni Egyetem,
• Eszterházy Károly Katolikus Egyetem,
• Eötvös Loránd Tudományegyetem,
• Szegedi Tudományegyetem

között oszlik el, akkor sem biztos, hogy elindítják számukra a szakot, ha a 6 összes jelentkező közül 1-2 fő végül erre a képzésre kerülne be.

Többet kereshetnek, mint más tanárok

A fizikatanárnak jelentkezők számának növekedése hátterében feltehetően az állhat, hogy a kormány a tanári béremelésekkel kapcsolatos kormányrendeletekben arról határozott, hogy a természettudományos szakokat tanító tanárok 2024-ben az alapbérükön felül 2+4 százalékkal magasabb illetményt kapnak, 2025-től pedig ennek az illetménynek a mértéke 2+7 százalékra nőtt.

Míg tehát a nem hiánytárgyakat tanító tanárok számára a 2025-ös tanárbérek a következő bruttó bérsávok szerint alakulnak:

• pedagógus I. kategória esetén: 653 100 - 1 290 800 ft
• pedagógus II. kategória esetén: 660 400 - 1 375 600 ft
• mesterpedagógus esetén: 716 900 - 1 654 400 ft
• kutatótanár esetén: 840 000 - 1 781600 ft,

a természettudományos tárgyakat tanítók ezen felül kapnak 2+7 százalék illetményt. Arról nem is beszélve, hogy számukra is további illetmények járhatnak majd a későbbiekben akkor, ha például osztályt kapnak (osztályfőnöki pótlék), illetve ha hátrányos helyzetű településeken állnak munkába, akkor az esélyteremtési illetmény értelmében a fizetésük mértékének 20 százalékkal magasabbnak kell lennie, mint a nem hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusokénak.

A béremelés ugyanakkor önmagában nem jelent megoldást a körülbelül 16 ezer fősre becsült tanárhiányra, és a fizikatanárok (és összességében a természettudományos szakos tanárok) hiányát sem az fogja megoldani, hogy idén valamivel többen adták le a jelentkezésüket erre a szakra.

"Csak béremeléssel nem lehet vonzóbbá tenni a tanári pályát. A fiatalok is tudják, hogy ez már nem egy kreatív értelmiségi pálya, a központi utasításoknak meg kell felelni, meghatározzák, milyen tankönyvekből, milyen tantervekkel szabad tanítani. Az elmúlt évek megmozdulásai számos problémára rámutattak" - mondta ezzel kapcsolatban a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.