Alig van kémiatanár az országban, és a friss tanárszakosok száma is tragikus Közoktatás
Eduline

Alig van kémiatanár az országban, és a friss tanárszakosok száma is tragikus

Évről évre egyre kevesebb diák választja a tanárszakokat, az országos tanárhiány pedig a természettudományos tárgyak jövőjét fenyegeti a legjobban. A szakemberek szerint központi változtatásokra és döntésre lenne szükség.

Ahogy már korábban írtunk róla, az országosan 2078 általános iskolai feladatellátási helyen, valamint 214 gimnáziumban és 125 kombinált általános iskola-gimnáziumban nincs kémiatanár - olvasható a Magyar Kémikusok Lapjának legfrisebb számában.

Mint írják, az eredmények nem iskolákra, hanem feladatellátási helyre vonatkoznak - vidéken, néhány (3-4) kisebb tagiskola is tartozhat egy intézményhez. Így az eredmények még elszomorítóbbak, mert hozzávetőlegesen 2400 általános iskola működik az országban, de ez nagyjából 3700 feladatellátási helyet jelet. Ezeknek pedig közel 60 százalékában jelent problémát a kémiatanár-hiány. Még a budapesti gimnáziumok 38 százalékában is ez a helyzet, a szabolcsi gimnáziumoknak pedig a 68 százalékában hiányzik a kémiatanár.

De az utánpótlás is kell(ene)

Tavaly ősszel az országban csupán egyetlen helyen, mindössze egy hallgatóval indult el a tíz féléves osztatlan kémia-fizika tanár szakos képzés. Rajta kívül 41 másik hallgató választotta egyik tanári szakjának a kémiát - írja az Index. Az persze kérdés, végül befejezik-e az egyetemet, illetve elkezdik-e a tanári karrierjüket egyáltalán, vagy jövedelmezőbb állás után néznek.

A jelentkezők számának drasztikus csökkenését az ELTE-n is érik, de egyelőre még kisebb arányban, mint országos szinten – mondta az Indexnek Müller Viktor, az ELTE Természettudományi Kar oktatási dékánhelyettese is.

Ugyanakkor hozzátette, hogy az utánpótlás problémája legnagyobb részben szerinte nem az egyetemeken múlik, sokkal inkább a tanári pálya presztízsén. Ennek változtatása, emelése pedig nem a pedagógusokat képző egyetemek, felsőoktatási intézmények hatásköre, hanem a kormányé, a döntéshozóké.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban? Nyelvtanulás Kurucz Tünde

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?

Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.