Huszonöt éve eltelt az AKG és a most tíz éves Budapest School között, és bár mások mégis nagyon hasonló a működési alapelvük. A gyerekeknek kedvet kell hozni a tanuláshoz és nem elnyomni a tudásvágyukat.
Az intézmény egyike azoknak, amelyek nem a szokásos heti 5 napos beosztásban tanítják a diákjaikat.
A gyerekek olyan módszerrel tanulnak majd az iskolában, ami a kíváncsiságot erősíti.
Megnéztünk pár népszerű budapesti alternatív iskolát, hogy mikor és hogyan zajlanak az első osztályba jelentkezők felvételi eljárásai.
Budapesttől 80 kilométerre, a Cserhát egyik kistelepülésén indul szeptemberben a Budapest School legújabb iskolája, ahol a tanterem az erdő, a kert és a mező lesz. A 6-13 éves diákok tangazdaságot terveznek és építenek majd, erdővédelmi akciókat szerveznek, gyógynövényeket és gombafajtákat tanulmányoznak, eközben pedig – ígérik az alapítók – szinte észrevétlenül azt is megtanulják, amit az állami tanterv előír.
A BPS Stúdióban, az alapítók ígérete szerint, a diákok napi szintű alkotófolyamatokban végeznének valódi munkát.
Öt év után sikerült megszereznie a Budapest Schoolnak az intézmény akkreditációját, így mostantól államilag elismert iskolaként működik.
Nemrég érkezett a hír, hogy például az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) a továbbiakban is eltérhet a NAT-tól, ugyanis megérkezett az engedélyük.
Nem csak az egyetemi oktatás lehet drága, már általános iskolától, sőt óvodától lehet találkozni milliós összegű tandíjakkal. Megnéztük, hogy mennyibe kerül a következő, 2020/2021-es tanév néhány nem állami iskolában.
Fél éven belül másodjára ingott meg az alternatív iskolák működésének joga, ugyanis második alkalommal módosítanak az érintett iskolákra vonatkozó törvényeken. Melyek ezek a változások, és végül hogyan alakult úgy, hogy mégis minden mehet tovább szinte ugyanúgy?
Folytatódik a felhajtás az alternatív iskolák körül? Kedden fogadta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közoktatásért felelős államtitkára az alternatív iskolák képviselőit - írja a 444.hu.
A felvételi rendeletből is kikerült a kötelező középfokú nyelvvizsga követelménye, valószínűleg az új szakképzési törvény elfogadása sincs már messze. A Pedagógusok Szakszervezete november 30-ára tüntetést jelentett be, miközben várják a döntést a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Újabb kérdések merültek föl az alternatív iskolák jövőjével kapcsolatban, az innovációs minisztérium a szülőkön keresztül csökkentené az iskolaelhagyók számát, és fény derült a felnőttek kompetenciáira is. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
A 2025-ös felsőoktatási felvételin továbbra is maximum 500 pontot lehet elérni. Ebből legfeljebb 100 pontot intézményi pontként számíthatnak be az egyetemek. Ebbe a keretbe tartozik például a nyelvvizsga, amelyért akár 50 pont is járhat, egy nemzetközi eSport-versenyért 20 pontot, míg az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért akár 64 pontot is kaphattok. Összegyűjtöttük, mire jár pluszpont.
