A diákok a szarvastól a denevérig mindennel találkoznak – így működik egy általános iskola az erdőben Közoktatás
Gál Luca

A diákok a szarvastól a denevérig mindennel találkoznak – így működik egy általános iskola az erdőben

Visegrádon néhány szülő túlgondolta az erdei iskola hagyományos fogalmát és létrehozott egy valódi, az erdő közepén működő általános iskolát, ahol a gyerekek nap mint nap a természetben tanulnak.

Magyarországon ma már nemcsak hagyományos, hanem egyre több alternatív iskola is működik – olyan intézmények, amelyek a gyerekek egyéni fejlődését, érdeklődését és önállóságát helyezik a középpontba. Ide tartoznak a projektalapú, gyermek-központú iskolák, a Waldorf- és Montessori-pedagógia elvein alapuló intézmények is. Az alternatív iskolák lehetnek állami, egyházi vagy magánfenntartásúak, működhetnek alapítványi formában és sok esetben speciális pedagógiai programot is kínálnak.

Brezsnyánszky László szerint az alternativitás ugyanakkor nem csupán pedagógiai megközelítés, hanem gyakran alternatív fenntartási és működési módot is jelent. Az alternatív iskolák összességében arra törekszenek, hogy eltérjenek a hagyományos, tanárcentrikus, frontális oktatást alkalmazó iskolamodelltől.

Alternatív általános iskola? Utánanéztünk, milyenek a felvételi eljárások

Míg a hagyományos iskola jellemzően homogén osztálykeretben dolgozik, egységes követelményrendszerrel, a tanári magyarázatra és a tankönyvhasználatra építve, addig az alternatív iskolákban a tanulás közösségi, élményszerű és személyesebb folyamat. Ezek az intézmények igyekeznek megtalálni az utat ahhoz, hogy a gyerekek ne csak tanuljanak, hanem meg is tapasztalják a világot. A hagyományos tanterv szerint működő iskolák számára pedig népszerű kiegészítő programot kínálnak az erdei iskolák, melyek célja, hogy a gyerekek néhány napra kiszakadjanak a megszokott tantermi keretek közül és a természetben, közvetlen tapasztalatokon keresztül tanuljanak. A környezeti nevelés ilyen formája segít abban, hogy a diákok megértsék az élővilág összefüggéseit, miközben a tanulás élménnyé válik.

Magyarországon ezek az iskolák többnyire rövid, tematikus programokat kínálnak, ahol a gyerekek megfigyeléseken, játékos feladatokon és közös felfedezéseken keresztül tanulnak a természetről.

Ha pedig ezt az élményalapú szemléletet egy alternatív iskola pedagógiájával akarjuk ötvözni, akkor megkapjuk azt az intézményt, amely Visegrádon valóban az erdőben működik.

Egy iskola, ami valóban az erdő része

Az Apátkúti Erdei Általános Iskola az Apátkúti völgy alján futó festői patakpart mentén helyezkedik el. Az iskola gyakorlatilag az erdőben van, patak folyik mellette és az állatvilág a mindennapjaik része az ott tanulóknak és dolgozóknak.

„A gyerekek madárodúkat helyeznek ki, évek óta figyelik, tisztítják és monitorozzák a madarakat. Vaddisznótól a szarvasig, denevértől a rigóig mindennel találkoznak.”

– meséli Sziráki Judit, az iskola igazgatója.

Az intézmény nemcsak fizikai helyzetében, hanem szemléletében is „erdei”. Az ökogondolkodás áthatja a tanítást: már az első osztályosoknak is van környezetismeret-órájuk (amelyet alapvetően már csak harmadik osztálytól tanítanak az iskolákban), és a szabadon tervezhető órakeretet is a természettudományos tárgyakra fordítják. „Van külön zöld szakkörünk is, ahol az erdei iskola projektfelelőse havonta új témát hoz a gyerekeknek.”

Demokratikus szemlélet és szabadtéri tanulás

Az iskola nemcsak az ökonevelésben újít: demokratikus iskolaként működik, ahol a keretet a Nemzeti Alaptanterv adja, azonban a gyerekek véleménye, ötletei is formálják a mindennapokat.

„Nálunk nem csak a pedagógus beszél. Fontos, hogy a gyerekek kérdezzenek, összefüggéseket lássanak, előadjanak, és ne csak befogadói legyenek a tudásnak” – mondja az igazgató.

A tanórák és a szünetek jó része a szabadban zajlik, persze csak addig, amíg az időjárás engedi. A gyerekek a patakban bogarásznak, az erdőben sétálnak, mindenféle kinti tevékenységet végezhetnek, például az állatok körül is. Továbbá az iskola szabadtéri tanteremmel is rendelkezik. A tanulás így nemcsak ismeretszerzés, hanem tapasztalás, közösségi élmény is: ,,Nagyon szeretik, amikor nem csak hallgatói a tanórának, hanem aktív részesei. Mi pedig azt szeretjük nagyon, hogy látjuk, ahogy évről évre egyre jobban mernek véleményt megfogalmazni a tanítványaink, következtetéseket levonni és összefüggéseket meglátni. A kinti órákért rajonganak, tehát ez egyszerűen mindent visz.”

Egy iskola, amit a közösség épít

Az Apátkúti Iskola története tíz éve kezdődött, amikor Földi Péter, az iskola alapítója saját gyerekei számára keresett alternatív tanulási lehetőséget:

„Egy magántanulói csoportból nőttünk ki. Szerettük volna megmenteni az itt üresen álló, romos épületet, és olyan helyet teremteni, ahol a diákok megfelelő segítséget kapnak a tanulásban.”

Az induláskor mindössze hét gyerek járt ide – mára teljes, nyolc évfolyamos általános iskola lett az intézmény. Az első évek nehezek voltak, de a közösség fokozatosan megerősödött. „Az első pár év a megismertetéssel, építkezésekkel, bizalomépítéssel telt, de az utóbbi években a végzett diákjaink eredményei, a tudatos marketing, és a szülők támogatása révén elértük, hogy egyre többen keresnek minket, és stabil, erős iskolává váltunk, melynek erős nevelőtestülete, világos, járható jövőképe van."

A közösségi szemlélet ma is az iskola egyik legfontosabb pillére. „Mi nemcsak gyereket, hanem családot veszünk fel” – hangsúlyozza az alapító.

A szülők aktívan részt vesznek az iskola életében: karbantartási munkákat végeznek, az udvart szépítik, fejlesztéseket valósítanak meg. „Mindent magunk csinálunk: a villanyszereléstől a fűtés korszerűsítésig. Ez nemcsak spórolás, hanem közösségépítés is – a gyerekek látják, mennyi energiát tesznek bele a szüleik, és megtanulják értékelni.”

Állatgondozás, alkotás és önállóság

A gyerekek nemcsak a tanulásban, hanem a mindennapi életben is aktívak. „Részt vesznek az állatok gondozásában, saját ötletekkel állnak elő: ha látják, hogy a nyúlnak szűk a hely, megtervezik az új odút, a szülők pedig segítenek a kivitelezésben.”

Az iskolában lovas projektnapokat is tartanak, ahol a gyerekek fokozatosan egyre önállóbbá válnak. „Az alsósoknál még segítenek a felnőttek, de a felsősök már egyedül hozzák ki, ápolják és vezetik a lovakat.” De Péter vezetésével csináltak tereplépcsőt az iskola körül és kerti kiülőt is. Emellett a kreativitás fejlesztésére külön alkotóműhely is működik, ahol a gyerekek grafikai és képzőművészeti foglalkozásokon vesznek részt.

Lovas projektnap az iskolában

Az iskola alapítója szerint Magyarországon nemigen találni másik olyan iskolát, ami ilyen módon működne: „A legtöbb erdei iskola programokat kínál, mi viszont ténylegesen itt élünk az erdőben, az erdő részei vagyunk.” Az intézmény egy mikroiskola, kis létszámú tanuló- és tanári közösséggel: „Ez adja az erejét - minden gyereket ismerünk név szerint, minden családot személyesen.”

Az iskolában jelenleg is fejlesztik az erdei tanösvényt, ahol a madarak életét, a méhek világát, a kőzeteket és a környék élővilágát mutatják be. A projekt részeként már megvalósult a madárbarát kert, a méhlegelő és a denevérbarlang, utóbbit egy friss pályázat segítségével fejlesztik tovább.

Az intézmény évente kétszer szervez nyitott „Magból Erdő” fesztivált, ahol a gyerekek, szülők és érdeklődők közösen vesznek részt az iskola bemutatásában, alkotásban, játékban és természetismereti programokban.

Tíz év után az Apátkúti Erdei Általános Iskola bebizonyította, hogy a természetközeli, családias iskola nemcsak álom.

„A célunk az volt, hogy a gyerekeink biztonságban, jó közegben tanulhassanak, és a legjobbat tudjuk kihozni belőlük” – mondja Földi Péter.

 

Nyitókép forrása: Apátkúti Erdei Általános Iskola