Az európai fiatalok egészségi állapotát bemutató úgynevezett ESPAD felmérés eredményei kifejezetten baljós jövőképet festenek az egész generáció számára. A problémák, a szorongás és a csoportnyomás pedig egyre jobban hajtja a 15-16 éveseket a nikotin, az alkohol és a magány felé.
Erős trendbéli változás kezd látszani a fiatalok és az alkoholfogyasztás terén, ugyanis egyre többen nyúlnak inkább az alkoholmentes opciókért.
Az unalom, a stressz és a társas érintkezés hiánya miatt ihattak többet a diákok a COVID-19 világjárvány alatt.
Az ivás és a részegség összefügg azzal, hogy jobban bízunk másokban, ha közös élményben osztozunk velük – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem új kutatásából.
És a színházakban, mozikban is este 8 előtt.
Ráadásul minden második hallgató már valamilyen drogot is kipróbált.
206 embert kellett kórházba szállítani csak azért a mentőknek szilveszterkor, mert túl sok alkoholt ittak. Közülük 28-an kiskorúak voltak.
Vannak országok, ahol csak 18 éves kortól engedélyezné a többség az éjszakai bulizást, de akadnak európai fesztiválok, amelyeken már 15–16 évesen is részt lehet venni szülői kíséret nélkül. Az Ifjúságkutató Intézet 12 államra kiterjedő, friss közvéleménykutatásában az önálló bulizásról alkotott véleményeket vizsgálta.
2016 végéig elvileg minden, családjából kiemelt 12 éven alulit nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni, ez 2021 végéig sem sikerült. Bár többen várakoznak örökbefogadásra, mint ahány gyerek vár nevelőszülőkre, mégis sokan az állami rendszerben ragadnak, mert a többség háromévesnél fiatalabb gyerekre vágyik és belőlük van a legkevesebb.
Egy pohár bor vagy pezsgő elfogyasztása általában nem okoz kellemetlen tüneteket, egy egész üvegé viszont már nagyon is. Mutatjuk, miért vagyunk másnaposak újév első napján, ha a szilveszteri bulin túl sok alkoholos italt fogyasztottunk.
A legfrissebb felmérés szerint 14–18 évesek 80 százaléka 15 éves korára kipróbálta már az alkoholt. A 18 év alattiak is inkább a töményhez nyúlnak, ha ivásról van szó.
A Szegedi Tudományegyetemnek (SZTE) többek között ezzel az intézkedéssel is az a célja, hogy csökkentse a járványügyi kockázatot, és megóvja a kollégiumba költöző hallgatók egészségét.
Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.
