2016 végéig elvileg minden, családjából kiemelt 12 éven alulit nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni, ez 2021 végéig sem sikerült. Bár többen várakoznak örökbefogadásra, mint ahány gyerek vár nevelőszülőkre, mégis sokan az állami rendszerben ragadnak, mert a többség háromévesnél fiatalabb gyerekre vágyik és belőlük van a legkevesebb.
„Idén nagyon kevés adatból és feltűnően kevés kutatási eredményből dolgozhattunk” – írják elöljáróban a Hintalovon Alapítvány felkért szakember csapatával idén hetedjére elkészített 2022-es Gyermekjogi jelentéséről, melyet a tavaly megjelent jogszabályok, események, kutatások, statisztikák, tanulmányok és médiatartalmak alapján állítottak össze. „A Gyermekjogi jelentést a legjobb tudásunk szerint írtuk meg, mégsem tud választ adni arra a kérdésre, milyen volt gyereknek lenni 2022-ben. Nagyon eltérő gyermeki sorsok vannak régiók és társadalmi csoportok, egyéni élethelyzetek szerint, és megannyi rendszerszintű tényező befolyásolja, hogyan érezték magukat a 18 éven aluliak Magyarországon” – fogalmaznak, hozzátéve: az év sokszor nem újdonságokat hozott, csak megmutatta évek-évtizedek negatív trendjeinek, halogatásának eredményét.
A jelentés idézi, hogy a modernkori statisztika bevezetése óta először született az első negyedévben 20 ezernél kevesebb gyerek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022 első negyedévére vonatkozó adatai alapján. 2022 januártól márciusig összesen 19 688 újszülött látta meg a napvilágot, ami 5,5 százalékkal marad el a 2019-es 20 854 fős negatív rekordtól – írják.
Több bűncselekmény és kiemelt gyerek
A bűnügyi statisztikák szerint 2021-hez képest mind a 14 alattiak ellen, mind valamennyire a 13 éven aluliak által elkövetett bűncselekmények száma is nőtt. 2021 utolsó napján 110 750 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, a legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (ez nyolcszorosa a legalacsonyabb vasi adatnak) és 27 229 gyerek volt védelembe véve.
A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő kiskorúak száma is nőtt 21 172 gyerekre, közülük 14 035-en éltek nevelőszülőnél 2022 december 31-én. Hozzáteszik: bár elvileg 2016 végéig minden családjából kiemelt 12 éven alulit nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni, ez 2021 végéig sem sikerült. 2022-ben 1500-nál is több 12 alatti gyerek élt gyermek- vagy lakásotthonban.
A jelentés alapján még a 3 éves kor alatti, szakellátásban élő gyerekek közül is 332-en gyermekotthonban éltek, közülük 151 0–12 hónapos csecsemő volt.
Márpedig a gyerekvédelem más ágazatokhoz hasonlóan komoly munkaerőhiánnyal küzd, 3649 álláshelyből 394 betöltetlen volt 2022-ben. Nagyrészt emiatt a szakellátásban élő 249 fő fogyatékossággal élő gyerek közül csupán hármat nevel nevelőszülő, a többiek mind intézményben élnek.
Az 52 év átlagéletkorú nevelőszülők pedig egyre több gyerekről gondoskodnak, míg 2001-ben családonként átlagosan két gyerek volt a jellemző 2021-re 2,7-re nőtt, 2022-re pedig 3,03-ra. Az örökbefogadásra váró gyerekek száma a 2021-es 1693-ről 2022-re 1741-re nőtt és bár ennél többen várnak örökbefogadásra – tavaly 2756 házaspárt és 260 egyedülállót minősítettek erre alkalmasnak –, a többség 3 év alatti gyereket szeretne örökbe fogadni és az ilyen korú gyerekek száma a legkevesebb, tavaly 625-en várakoztak.
Tízévesnél idősebb gyereket csak az érdeklődők 2 százaléka fogadna örökbe,
így sok gyerek ragad bent az állami szakellátás rendszerében, minden tizedik pedig külföldre kerül.
Nehezebb a sajátos nevelési igényűek helyzete is a szakemberhiány miatt
A sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulók száma rohamos növekszik – tavaly haladta meg a 100 ezer főt – ami a gyógypedagógusok hiánya miatt egyre komolyabb gond. A KSH 2022-es előzetes adatai szerint 102 215 fő SNI-s tanulót tartottak nyilván, közülük 11 578-an óvodások, 59 698-an pedig általános iskolások. Ez azt jelenti, hogy az óvodákba és az általános iskolákba körülbelül ezerrel több SNI-s gyerek járt tavaly az első negyedévben, mint egy évvel korábban
2021-ben 103 695 gyerek nem fért hozzá a házi gyermekorvosi ellátáshoz, mert a házi gyermekorvosi szolgálatok 10 százaléka volt betöltetlen. Azokban a családokban, ahol nagy nehézségek árán tudnak csak kijönni a jövedelmükből, a csecsemők 86,6 százaléka tartozik csak a jó egészségűek közé, míg a legjobb anyagi helyzetben lévő családokban a csecsemők 98,4 százaléka ilyen.
A magyar tizenévesek körében átlag feletti a dohányzás és az alkoholfogyasztás elterjedtsége,
a 15–19 évesek negyede különböző rendszerességgel fogyaszt alkoholt.
Emellett a becslések szerint 400 ezer gyerek él alkoholista szülővel.
Nagyon megnőttek a gyerekpornó miatt a médiahatósághoz érkező bejelentések. Tavaly az előző évhez képest háromszor annyi bejelentés történt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet Hotline-ján mindenféle témában, de négyből három bejelentés gyermekpornográfia miatti volt, ez a 2020-as adat hatszorosa.
Az Ukrajnából a háború miatt hozzánk érkező menekültek között a menedékeskénti elismerés iránti kérelmet benyújtók közel fele, 15 096 fő gyerek volt. Az Oktatási Hivatal adatai alapján a 2021/2022-es tanév végén 2270 ukrán állampolgárt tartottak nyilván a köznevelési rendszerben.
Vannak pozitívumok is
Bár az eddigi adatsor egy sor romló folyamatot mutat meg, néhány javulás is szerepel a jelentésben. Például a KSH erre az évre javulást mért a szegénység és a társadalmi kirekesztődés területén. Ugyanakkor ez sem változtat azon, hogy a sérülékeny csoportok, például az egyszülős háztartások, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, munkanélküliek, romák, továbbra is kiemelkedően magas arányban érintettek.
Előrelépések történtek az erőszakos bűncselekmények gyermekáldozatainak meghallgatási körülményeiben is, ahogyan a válófélben lévő és elvált szülők gyermekeit érintő eljárásokban, illetve az apasági szabadság terén is.
A teljes jelentés ide kattintva olvasható el.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: LauritaM, Pixabay)
