Számos kritika jelent meg az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Most megszólalt Takaró Mihály, irodalomtörténész, a NAT egyik szerzője is, akinek tetszik az új NAT.
Hová lett a hetekkel ezelőttre várható új Nemzeti alaptanterv? Milyen információkat lehet tudni róla, és ezeket hogyan fogadták a szakmai szervezetek? Kérdések a NAT körül.
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (NAT).
Múlt héten Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet 2020 szeptemberétől. A minisztérium most erre reagált közleményben.
Két hónap alatt több mint ötszáz pedagógus, szülő, diák és szervezet küldte el véleményét az új Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezetéről a dokumentumot kidolgozó Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoportnak.
Jobb lenne, ha csak 2020-ban vezetnék be az új alaptantervet, és valóban jó lenne 20-30 témakörben maximalizálni az egy évben megtanítandó anyagot – vélik a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete által megkérdezett történelemtanárok.
Nem olyan rossz a helyzet, mint azt néhány helyen sugallják - mondta a pedagógushiányról Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ új elnöke.
Átadták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezetét, a cél az, hogy a magyar diákok versenyképes, a munkaerőpiacon és az életben is értékes, valamint a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban - olvasható a közleményben.
"A szakminisztériumnak fogalma sincs arról, hogy a korábban 2019 szeptemberétől bevezetendőnek gondolt, új Nemzeti alaptanterv egyáltalán mikorra készülhet el, és pláne, hogy mikortól léphet életbe" - így reagált a Civil Közoktatási Platform (CKP) Palkovics László oktatási államtitkár levelére.
Az ombudsmanhoz fordult a Civil Közoktatási Platform (CKP), mert az emberi erőforrások minisztere nem válaszolt az új alaptantervről feltett kérdéseikre a jogszabályban előírt időn belül.
Az iskola a tanulás jelentős részéből kiszorul, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe – foglalja össze Radó Péter, mi várható az oktatás világában.
2019 szeptemberében életbe lép az új Nemzeti alaptanterv - közölte Palkovics László oktatási államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az egyetemi felvételi után az egyik legfontosabb, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat a megfelelő lakhatás megtalálása. 2025-ben több mint 95 ezer hallgató jutott be valamely felsőoktatási szakra, az országban az egyetemisták száma pedig évről évre növekszik. Ezzel párhuzamosan azonban a kollégiumi férőhelyek száma nem követi ezt a trendet, az albérletek ára pedig az egekbe szökött, így a lakhatás kérdése komoly stresszfaktorrá vált a hallgatók számára.
