Közleményt adott ki az Emmi: lényeges változtatások lesznek az alaptantervben 2020 szeptemberétől Közoktatás
Eduline/MTI

Közleményt adott ki az Emmi: lényeges változtatások lesznek az alaptantervben 2020 szeptemberétől

Múlt héten Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet 2020 szeptemberétől. A minisztérium most erre reagált közleményben.

Gulyás Gergely miniszter bejelentésére, miszerint nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet 2020 szeptemberétől. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a következőket írta:

"A valóság azonban az, hogy a kormány a közelmúltban elfogadta a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatos koncepcionális módosításokat, és ezek a módosítások 2020. szeptember 1-jén életbe is lépnek"

- írja az Emmi közleményében. A Nat átalakítását széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg, több mint ezer vélemény, javaslat érkezett a készítőkhöz, és ezek figyelembe vételével alakult ki a kormány elé került javaslat - teszik hozzá.

A minisztérium szerint a módosítások révén a Nemzeti Alaptantervben megjelennek azok a módszertani változások, amelyek lehetővé teszik a "minden korábbinál modernebb, korszerűbb kerettantervek elkészítését is".

Ezen felül felszólítják az ellenzéket és a PDSZ-t, hogy mielőtt felelőtlenül véleményt nyilvánítanának, várják meg, míg felkerülnek az EMMI honlapjára az új kerettantervek. Ezt ugyanis az előzte meg, hogy a a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben jelezete, elfogadhatatlannak tartja hogy mégsem változik a nemzeti alaptanterv a következő tanévtől és így a jelenlegi "korszerűtlen" dokumentum marad hatályban. Az oktatást jellemző káosz miatt az oktatáspolitikai vezetők lemondását és önálló oktatási minisztérium felállítását követelték.

Nem lesz új Nemzeti alaptanterv: a PDSZ szerint le kellene mondania az oktatást irányító politikusoknak

Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy mégsem változik a nemzeti alaptanterv a következő tanévtől és így a jelenlegi "korszerűtlen" dokumentum marad hatályban. Az oktatást jellemző káosz miatt az oktatáspolitikai vezetők lemondását és önálló oktatási minisztérium felállítását követelik.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.