Jobb lenne, ha csak 2020-ban vezetnék be az új alaptantervet, és valóban jó lenne 20-30 témakörben maximalizálni az egy évben megtanítandó anyagot – vélik a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete által megkérdezett történelemtanárok.

A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete szeptember közepén kérdőíves felmérést indított, hogy megtudják, milyen mértékben támogatják vagy utasítják el a történelemtanárok az új NAT-javaslatban szereplő történelem tantervi szabályzás legfontosabb elemeit.
A felmérést több mint száz történelemtanár töltötte ki: az eredményekből kiderül, hogy a tanterv-javaslat által előirányzott változtatások többségével a válaszoló pedagógusok egyetértenek.
A kitöltők több mint 80 %-a értett legalább részben egyet azzal, hogy az egy évben megtanítandó tananyagot 20, illetve 30 témakörben maximálták. Ugyanakkor a válaszadók elsöprő többsége jobbnak látná, ha a hatékonyabb felkészülés miatt csak 2020-ban vezetnék be az új tantervet, valamint sürgették, hogy mihamarább történjen meg az érettségi - mint kimeneti szabályzás - vizsgakövetelményeinek tantervhez való igazítása.
Kevesebbet kell magolni történelemből az új NAT bevezetése után? Így látja az egyik tanári szervezet
Elégedett az új Nemzeti alaptanterv tervezetével a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete, szerintük tananyagcsökkentés várható. „Első olvasatra is átgondolt, koherens koncepciónak tűnik, ami a történelemoktatás jónéhány jelenlegi problémáját orvosolhatja jelentős mértékben.