A pedagógusfizetésekkel kapcsolatban számos cikk jelent meg az utóbbi napokban, hetekben. Mi van folyamatban vagy éppen mit mutatnak a számok? Mutatjuk a helyzetet más országokhoz képest.
A boldogsághoz olyan részletek járulnak még hozzá, mint például az, hogy a holland gyerekek reggeliznek hétközben, naponta kevesebb mint két órát ülnek a tévé előtt, és kedves, segítőkész osztálytársakkal vannak körülvéve.
A hazai tanári fizetések jóval az átlag alatt vannak, a legfrissebb felmérések szerint is. Ennél már csak a csehek és a lengyelek keresnek rosszabbul. A folyamatosan csökkenő fizetések mellett lehet, hogy nemsokára nálunk kereshetik majd a legkevesebbet a tanárok.
Hatalmas a különbség a diplomás és az érettségivel nem rendelkező magyar férfiak várható élettartama között. Majdnem 14 év.
Elindult az a kiemelt projekt, amely biztosítja a magyar részvételt az OECD felnőttek képesség- és kompetenciamérési programjában (PIAAC) - közölte a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szerdán az MTI-vel.
A legfejlettebb gazdaságokat tömörítő OECD februári elemzése szerint átlag alatti iskolai tanulási idővel működik a magyar oktatás a matematika tanításában, az általános iskolában a természettudomány tekintetében a sereghajtók közé tartozunk. A leterheltséget viszont jellemzi, hogy a 15 évesek körében átlag feletti a diákok iskolán kívüli tanulási ideje, főleg a sok házi feladat miatt.
Szlovákiában, Detroitban és Magyarországon is lázadnak a tanárok, és meglepő párhuzamosságok találhatók a három ország oktatási helyzetében. Sőt, egyáltalán nem csak a gondok és a tanártársadalom azokra adott reakciója hasonló.
Az OECD tanulmánya szerint Magyarország költ az egyik legkevesebbet az oktatásra és a tanári fizetésekben pedig az utolsók vagyunk. Czunyiné Bertalan Judit legújabb interjújában ezt azzal magyarázza, hogy az OECD még nem vette figyelembe a kormány által bevezetett tanári életpályamodellt.
Évek óta egyre kevesebb az oktatásra fordított állami pénzmennyiség. Persze csökken a diákok száma is, ám a forráskivonás annál is nagyobb, mint amit a létszámcsökkenés indokolna. A tanárok bérfejlesztése még valamennyit javíthat az összképen, ám ha egyszerre adnák oda a több évre elnyújtott emelést, az is csak kozmetikázná az eredményeket. Nagyon nem állunk jól a többi fejlett országhoz képest, és nem látszik, hogy a jövőben mitől javulna a helyzet.
Mióta a 2000-es évek eleje óta kiváló eredményeket érnek el a finn diákok a PISA-teszteken, mindenki az északi ország oktatási modelljét bálványozza. Van azonban egy árnyoldala is a skandináv oktatási rendszernek.
Egyre kevesebbet költ Magyarország az oktatásra – ez derült ki az OECD most közölt felméréséből.
Sehol nem keresnek kevesebbet az OECD-országok közül, mint nálunk. A magyarhoz csak Szlovákiában foghatóak a bérek, és még a chilei vagy török szint is legfeljebb vágyálom lehet, a luxemburgi fizetések meg már szinte nem is látszódnak innen.
Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó alap- és osztatlan képzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.
