A pedagógusfizetésekkel kapcsolatban számos cikk jelent meg az utóbbi napokban, hetekben. Mi van folyamatban vagy éppen mit mutatnak a számok? Mutatjuk a helyzetet más országokhoz képest.
A boldogsághoz olyan részletek járulnak még hozzá, mint például az, hogy a holland gyerekek reggeliznek hétközben, naponta kevesebb mint két órát ülnek a tévé előtt, és kedves, segítőkész osztálytársakkal vannak körülvéve.
A hazai tanári fizetések jóval az átlag alatt vannak, a legfrissebb felmérések szerint is. Ennél már csak a csehek és a lengyelek keresnek rosszabbul. A folyamatosan csökkenő fizetések mellett lehet, hogy nemsokára nálunk kereshetik majd a legkevesebbet a tanárok.
Hatalmas a különbség a diplomás és az érettségivel nem rendelkező magyar férfiak várható élettartama között. Majdnem 14 év.
Elindult az a kiemelt projekt, amely biztosítja a magyar részvételt az OECD felnőttek képesség- és kompetenciamérési programjában (PIAAC) - közölte a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szerdán az MTI-vel.
A legfejlettebb gazdaságokat tömörítő OECD februári elemzése szerint átlag alatti iskolai tanulási idővel működik a magyar oktatás a matematika tanításában, az általános iskolában a természettudomány tekintetében a sereghajtók közé tartozunk. A leterheltséget viszont jellemzi, hogy a 15 évesek körében átlag feletti a diákok iskolán kívüli tanulási ideje, főleg a sok házi feladat miatt.
Szlovákiában, Detroitban és Magyarországon is lázadnak a tanárok, és meglepő párhuzamosságok találhatók a három ország oktatási helyzetében. Sőt, egyáltalán nem csak a gondok és a tanártársadalom azokra adott reakciója hasonló.
Az OECD tanulmánya szerint Magyarország költ az egyik legkevesebbet az oktatásra és a tanári fizetésekben pedig az utolsók vagyunk. Czunyiné Bertalan Judit legújabb interjújában ezt azzal magyarázza, hogy az OECD még nem vette figyelembe a kormány által bevezetett tanári életpályamodellt.
Évek óta egyre kevesebb az oktatásra fordított állami pénzmennyiség. Persze csökken a diákok száma is, ám a forráskivonás annál is nagyobb, mint amit a létszámcsökkenés indokolna. A tanárok bérfejlesztése még valamennyit javíthat az összképen, ám ha egyszerre adnák oda a több évre elnyújtott emelést, az is csak kozmetikázná az eredményeket. Nagyon nem állunk jól a többi fejlett országhoz képest, és nem látszik, hogy a jövőben mitől javulna a helyzet.
Mióta a 2000-es évek eleje óta kiváló eredményeket érnek el a finn diákok a PISA-teszteken, mindenki az északi ország oktatási modelljét bálványozza. Van azonban egy árnyoldala is a skandináv oktatási rendszernek.
Egyre kevesebbet költ Magyarország az oktatásra – ez derült ki az OECD most közölt felméréséből.
Sehol nem keresnek kevesebbet az OECD-országok közül, mint nálunk. A magyarhoz csak Szlovákiában foghatóak a bérek, és még a chilei vagy török szint is legfeljebb vágyálom lehet, a luxemburgi fizetések meg már szinte nem is látszódnak innen.
Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.
