Az OECD tanulmánya szerint Magyarország költ az egyik legkevesebbet az oktatásra és a tanári fizetésekben pedig az utolsók vagyunk. Czunyiné Bertalan Judit legújabb interjújában ezt azzal magyarázza, hogy az OECD még nem vette figyelembe a kormány által bevezetett tanári életpályamodellt.

Czunyiné Bertalan Judit a Magyar Időknek adott interjújában összegezte az elmúlt évet. Kiemelte, hogy 2013 januárja óta már 40 százalékkal emelkedtek a pedagógusok bérei, sőt, akik már részt vettek a minősítési eljáráson, azoknak még tízezer forinttal nőhet a fizetése. Arról már nem beszél, hogy sok tanár inkább nem vállalja be a minősítési eljárást, mert szerintük a több hónapos készülés, nem alvás és idegeskedés nem éri meg. Egy tanár vallott is a kálváriájáról, arról itt olvashattok bővebben.

Az államtitkár az OECD lesújtó jelentését, mely szerint hazánkban keresnek a legkevesebbet a tanárok, úgy értelmezte, hogy azok az adatok még nem tartalmazzák az életpálya modellt, ezért lett ilyen rossz az eredmény. Viszont azt is hangsúlyozta, hogy az OECD által készített anyag pozitívumként említette az intézkedést. Kiemelte azt is, hogy idén szeptemberben újabb, 3,5-4 százalékos emelés volt. Erről a tanárok szintén máshogy vélekednek, volt ugyanis, akinek csökkent a fizetése, arról nem is beszélve, hogy 10 százalékos emelés volt beígérve. Erről bővebben itt olvashattok.

A tanári bérek csúszásával kapcsolatban azt mondta, „egy ekkora gépezet esetében előfordul, hogy homok kerül a fogaskerekek közé, de az állam mindig megoldotta a gondokat”. Arról az Eduline is beszámolt, hogy a fizetések csúszása miatt volt tanár, akinek döntenie kellett, karácsonyi ajándékokat vesz-e, vagy tűzifát.

Emellett szólt arról is, hogy a tanári pálya nem népszerű a fiatalok körében, a pedagógusok 60 százaléka idősebb 45 évnél, egyharmaduk pedig 10 éven belül nyugdíjas korú lesz. Ezért hirdetik meg a Klebelsberg ösztöndíjat, amely jelentős támogatást nyújt az osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatóknak. A tanári pálya presztízsét az életpálya mellett azzal is emelték, hogy a felvételi ponthatárok egyre magasabbak lettek, idén több egyetemen is az első háromban voltak egyes tanári szakokhoz szükséges pontszámok – mondta Czunyiné Bertalan Judit.

Az OECD nem csak a tanári fizetések kapcsán írt rólunk negatívan, hanem az is kiderült, Magyarország költi a legkevesebbet az oktatásra. Czunyiné Bertalan Judit szerint ebben azonban nincsen benne az ingyenes tankönyvellátás, a béremelések és az „infrastrukturális fejlesztés”. Az OECD jelentés alapján viszont az derült ki, hogy Magyarország évről évre kevesebbet költ az oktatásra. A részleteket itt találjátok.

„Általánosságban utalva a jelentésre, kiemelte: olyan mérési adatokat is tartalmaz, amelyek nem festenek jó képet a gyerekek iskolai teljesítményéről, ugyanakkor veszélyes önmagában egy-egy táblát kiragadni, és az alapján az egész oktatási rendszert minősíteni. Még mindig akad javítanivaló, de a kritikai megjegyzések mögé oda kell tenni a javuló tendenciákat is” - írta a Magyar Idők.

Az államtitkár elmondása szerint a kormány törekszik a végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentésére is, az új kormányrendelet szövegébe bekerül egy passzus arról, kik a veszélyeztetettek lemorzsolódás tekintetében. Erről itt olvashattok bővebben. Ez egyébként együtt járna azzal, hogy a tanárok folyamatosan jelentenének ezekről a diákokról, és összeírnák a kevésbé jól teljesítő diákokat.

Beavatkozásra van szükség

A digitális szövegértés terén a PISA legutóbbi, 2012-es eredményei alapján gyengén teljesítettek a magyar diákok, noha az államtitkár szerint nem használják kevesebbet az eszközöket, mint más országokban élő kortársaik. Hangsúlyozta, hogy az oktatás több területén is beavatkozásra van szükség a negatív trend megfordításához. Növelni kell a digitális eszközök használatát az oktató munka során, ugyanakkor ennek alapfeltételei is vannak: a szélessávú internetelérés és megfelelő eszközpark. A PISA-teszt eredményét itt találjátok.