Az EJMSZ elnöke szerint "ahhoz, hogy időben felismerjük a fiatalok tehetségét, az oktatás alapjainak kellene a legszínesebbnek és legjobb színvonalúnak lennie."
A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium, a szintén a fővárosban működő BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum és a dombóvári Magyar Máltai Szeretetszolgálat Esterházy Miklós Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium nyerte el idén az egyenként 800.000 forint pénzjutalommal járó EJMSZ Iskola Díjat.
A jövőben a mérnökök és IT szakértők az eddigieknél is nagyobb szerepet kaphatnak majd - derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) és a Tech People legutóbbi kutatásából.
Fél év, vagy akár kilenc hónap is eltelhet a diplomaszerzés után, míg a frissen végzettek megtalálják a helyüket a munkában. Az egyetemen megszerezett elméleti tudást ugyanis nehezen helyezik át a gyakorlatba - derül ki egy friss kutatásból.
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) úgy látja, a NAT-ban leírt természettudományos tartalmak komolyan veszélyeztetik az ország gazdasági növekedését a jövőben.
Csak átmeneti intézkedésként tartja fenntarthatónak a felsőoktatási felvételihez előírt kötelező nyelvvizsga eltörléséről szóló kormányhatározatot az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).
Kiugróan megemelkedtek az elmúlt években a keresetek a műszaki pályákon. Alig öt esztendő alatt szinte megduplázódtak a fizetések többek között a gépészmérnökök, a villamosmérnökök, illetve a mechatronikai mérnökök körében.
Magyarországon nem kevesebb, mint 6000 mérnök hiányzik a munkaerőpiacról, és egyelőre még nem látszik, honnan lehet őket pótolni. A műszaki szakokon ma még csak a felvételt nyert hallgatók 29 százaléka tanul, viszont a valós szükségletek miatt 40 százalék feletti létszám kellene.
Minden negyedik középiskolás mérnök szeretne lenni, annak ellenére, hogy nem tudják, mindez milyen feladatokkal, munkakörökkel jár. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) felmérése szerint a középiskolások többsége az építészre és az építőmérnökre asszociál, ha egy mérnökre gondol.
Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.
