Minden negyedik középiskolás mérnök szeretne lenni, annak ellenére, hogy nem tudják, mindez milyen feladatokkal, munkakörökkel jár. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) felmérése szerint a középiskolások többsége az építészre és az építőmérnökre asszociál, ha egy mérnökre gondol.
A 9-12. évfolyamos diákok közül minden negyedik valamilyen mérnöki képzésre jelentkezne pályaválasztáskor. Gazdasági szakot 12 százalék, az orvosi és gyógyszerészeti szakot 11 százalék, bölcsészképzést 8 százalék, jogi területen pedig 6 százalék tanulna - derül ki az EJMSZ országos felméréséből.
Negyvenkét magyar középiskola összesen 1204 tanulóját kérdezték. Kiderül az is, hogy a matematikát és az informatikát legalább kétszer annyira hasznosnak vélik, mint bármely másik tantárgyat. Ennek ellenére matematikából szerzik a leggyengébb osztályzatokat, ami miatt sokszor elbizonytalanodnak, hogy a mérnöki pálya valóban nekik való-e - derül ki a felmérésből.
A megkérdezett diákok a mérnökök munkájáról keveset tudnak. Többségük az építészre vagy az építőmérnökre asszociál, ha egy mérnökre gondol, az informatika szakterületeire például kevesen utaltak. A robotikát és a kiberbiztonságot például alig 1-1 százalékuk említette, a mesterséges intelligenciát vagy az adatbányászatot pedig egy diák sem hozta összefüggésbe ezekkel.
Az azonban nem volt kérdés számukra, hogy ezzel a szakmával jó esélyekkel indulhatnak a munkaerőpiacon, és kifejezetten stabil megélhetést, magas életszínvonalat érhetnek el.
Nagy terve van a kormánynak: ezekre a szakokra terelnének több diákot
A magyar gazdaságnak elsősorban mérnökökre, informatikusokra és természettudományos végzettséggel rendelkező szakemberekre van szüksége. Ezért a kormány a következő időszakban azért dolgozik majd, hogy a felsőoktatásba jelentkező diákok 40 százaléka ilyen jellegű képzésre felvételizzen - ezt mondta Palkovics László innovációs miniszter egy keddi konferencián.
