Minimum fél év kell ahhoz, hogy "igazi" mérnök legyen egy pályakezdőből Pályakezdés
Csik Veronika

Minimum fél év kell ahhoz, hogy "igazi" mérnök legyen egy pályakezdőből

Fél év, vagy akár kilenc hónap is eltelhet a diplomaszerzés után, míg a frissen végzettek megtalálják a helyüket a munkában. Az egyetemen megszerezett elméleti tudást ugyanis nehezen helyezik át a gyakorlatba - derül ki egy friss kutatásból.

A diplomaszerzés után szembesülnek a mérnökhallgatók azzal, hogy a meglévő tudásuk sokszor nem alakítható át gyakorlati tudássá egy éles helyzetben. A szakemberek szerint ezért korán el kellene kezdeni gyakorlatban is megmutatni, hogy egy vállalati környezet mit vár el egy mérnöktől, legyen szó informatikai, építőipari, elektronikai, gépgyártó, vagy más gyártó-termelő szektorról - írja közleményében az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ). 

A legfrissebb, Tech People közreműködésével elkészített felmérésük szerint a pályakezdők a belépés után 6-9 hónappal érik el a "piacképes szintet", azaz ennyi idő után tudnak a saját szakterületükön teljes értékű munkát végezni.

A kutatás készítői szerint a probléma megoldásának kulcs a megfelelő egyetemi szakmai gyakorlatban van.  A szakértők szerint ugyanis nagyon fontos lenne, hogy a vállalatok megismerhessék a munka titkos fogásait - a legújabb technológiákat, megoldásokat, folyamatokat - a hallgatókkal már a képzés alatt.

A mérnököknek is kell a nyelvtudás

A kutatásban megkérdezettek többsége azt is kiemelte, hogy a pályakezdő mérnökök nyelvtudása is nagyon fontos, de nem üti meg a szintet. Ezt azzal lehetne erősíteni szerintük, ha bizonyos szakismereteket átadó interaktív egyetemi órák, vagy foglalkozások idegen nyelven zajlanának.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.