Komoly problémákat okoz a hallgatóknak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem átszervezése, amelynek következtében túlzsúfolt órákról, kevés férőhelyről és szervezési káoszról számoltak be.
A módosítással a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózat négy központját olvasztanák be az egyetembe.
Az egyetem minden karáról csatlakoztak a tiltakozáshoz az ELTE dolgozói.
A szakképzés átalakításai hosszú távon hatással lehetnek a diákok munkaerőpiaci esélyeire.
Hankó Balázs bejelentette, hogy átalakítják a doktori képzést.
Az akadémiai dolgozók szerint ezzel a kormány újra hadat üzent az Európai Uniónak.
A hagyományos osztálytermi elrendezés valójában csak a frontális oktatáshoz használható, a többi pedagógiai módszerhez más kialakítás lenne szükséges.
Többek között Kiss-B. Attila, az Operettszínház főigazgatója is helyet kaphat a testületben.
A péntekig tartó eseménysorozat keretében a csatlakozó oktatók a hagyományos tanterv helyett az egyetemi függetlenségről, a felsőoktatás egészét és a saját intézményüket érintő változásokról beszélgetnek a hallgatókkal az órákon, vagy úgy alakítják a tananyagot, hogy abba az adott tudományterület felől közelítve szervesen épüljön be a kérdés.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy április 19. és 23. között az információs sztrájkban résztvevő oktatók és hallgatók a tanórákon a modellváltásról fognak beszélgetni.
Készült egy 12. törvénytervezet is, ez kimondottan a modellváltó egyetemeket a jövőben fenntartó közhasznú alapítványokról szól.
A modellváltók esetében továbbra is a költségvetés több mint 50 százalékát fogja biztosítani az állam, a fennmaradó részt pedig az egyetemeknek - pontosabban a fenntartó alapítványoknak - kell majd előteremteniük – többek között erről is beszélt az egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos egy szakmai fórumon péntek este.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
