A hagyományos osztálytermi elrendezés valójában csak a frontális oktatáshoz használható, a többi pedagógiai módszerhez más kialakítás lenne szükséges.

„Ma a legtöbb osztályterem túlzsúfolt, pedig a termek legalább 60 százalékát fel kellene szabadítani ahhoz, hogy legyen hely a mozgáshoz, a rajzoláshoz, a játékhoz”

- mondja Tamáska Máté professzor, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója.

Az iskolák máig is fennálló szerkezete közel 150 éve alakult ki. Az akkori kornak megfelelően ezeket a tereket nagyon erősen fegyelmező hatásúra igyekeztek megépíteni, amikor a tömegoktatás elindult a 19. század második felében. Az impozáns lépcsőházak és a hatalmas kapuk is a fegyelemre felszólítják fel a diákokat.

Bár az elmúlt időszakban voltak kísérletek ennek az átalakítására, a legtöbb iskola máig a régi eszmék alapján van berendezve.

Az Apor Vilmos Főiskola Térpedagógiai Műhelyének kutatói többek között arra keresik a választ, hogy hat az iskolai tér az oktatói-nevelői munkára, és hogyan lehet a korszerűbb pedagógiai módszerekhez szabni a többnyire túlzsúfolt osztálytermeket.

Milyen lesz a jövő iskolája?

Tamáska Máté, a műhely vezetője szerint már most megfigyelhető egy újszerű iskolaépítési hullám. A jól látható irány az „iskolaházak” létrehozására törekszik. Ez olyan közösségi terek kialakítását jelenti, amiket egyszerre több osztály is használhat pihenésre vagy tanulásra. „A csak közlekedésre alkalmas tereket (például hosszú folyosókat) igyekeznek minimalizálni, az épületeket pedig megnyitni az udvar felé.”

Sok régi szerkezetű iskolában átépítés nélkül is próbálják meg ennek mintáján átalakítani a belső tereket. Például a túlméretezett folyosókat székekkel, asztalokkal, növényekkel és könyvespolcokkal rendezik be a tanulók számára.

A közös tereken kívül az osztálytermek átalakításával is foglalkoznak. Az Apor épületszociológiával foglalkozó oktatója szerint többek között azért érdemes megtörni az osztálytermekben a padsorok zárt egységét, hogy minél több közvetlen és személyes interakció jöjjön léte a tanár és a diákok között.

A kutatók szerint a testnevelés órákon túl is érdemes az iskolák udvarának figyelmet szentelni. Itt szabadtéri tanulásra alkalmas helyeket lehet létrehozni, vagy akár kültéri tantermeket is. Hasznos pedagógiai eszköz lehet az iskolakert, ahol a diákok megtanulhatják a növények gondozását.