Hankó Balázs bejelentette, hogy átalakítják a doktori képzést.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szombaton bejelentette, hogy alapjaiban újítják meg a doktori képzést – tette közzé az MTI. A miniszter szerint az átalakítás célja, hogy a fiatal kutatók nagyobb megbecsülést, jobb anyagi támogatást és rugalmasabb lehetőségeket kapjanak.
Az új rendszer három szintes képzést vezet be:
- Kutatói kiválósági doktori képzés: a legtehetségesebb hallgatóknak szól, akik kutatási projektekben vesznek részt. Ők havi bruttó 600 ezer forintos támogatásra számíthatnak, a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretösszegét pedig 40 milliárd forintra emelik.
- Kooperatív doktori képzés: a hallgatók egyszerre tanulnak és dolgoznak egyetemen, cégeknél vagy kórházakban. Az állami ösztöndíj havi nettó 250 ezer forintra nő, amit más jövedelmekkel akár nettó 400 ezer forintra is kiegészíthetnek.
- Hagyományos doktori képzés: a megszokott képzési formát követi, de az új szabályozások és ösztöndíjak itt is alkalmazhatók.
Hankó hangsúlyozta: aki hamarabb fejezi be a négyéves doktori képzést – bár ilyenre nagyon ritkán van példa -, az akkor is megkapja a teljes időszakra járó ösztöndíjat.
Havi bruttó 140 ezer forintból kellene megélnie egy leendő kutatónak
A jövőben minden egyetem maga dönthet a képzés szervezési módjáról, így például a kontaktórák számáról vagy a kreditrendszer alkalmazásáról.
A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb nemzete közé tartozzon. Ehhez az is szükséges, hogy egymillió lakosra legalább 9 ezer kutató-fejlesztő jusson – jelenleg ez a szám 6500.
Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke szerint az új rendszer megfelel a fiatal kutatók elvárásainak. Egy friss felmérés alapján a doktoranduszok többsége szakmai karriert remél a képzéstől. A válaszadók 41,6%-a az akadémiai pályán, 16%-a az ipari szektorban, míg 15,5%-uk kutatóintézetekben képzeli el a jövőjét.
Bár már magától is értetődő, de a felmérés megerősítette, hogy a hallgatók számára különösen fontos a témavezetők szakmai színvonala, az anyagi és erkölcsi megbecsülés, valamint az intézményi támogatás.
A szövetség szerint az új modell képes lesz arra, hogy ezen elvárásokat teljesítse - mondta Molnár Dániel. A közleményben arról ugyan nem volt szó, hogy mikor lépne érvénybe az új rendszer, Domokos Péter kutatóprofesszor, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnöke szerint „a következő pályázati körben nagyon gyors ütemben fel lehet építeni a rendszert, tehát 2026-tól, de egy átmenettel már a mostani szeptemberi indulástól ezt el lehet kezdeni felépíteni”.
