Az Alkotmánybíróság vethet véget a munkavállalók „totális kivéreztetésének” Pályakezdés
Kurucz Tünde

Az Alkotmánybíróság vethet véget a munkavállalók „totális kivéreztetésének”

A Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ) szerint a döntés több ezer olyan munkavállalót érinthet, akik egészségügyi problémáik miatt nem kaptak végkielégítést.

Az Alkotmánybíróság nemrég hozott döntése véget vethet annak a sokak szerint méltánytalan gyakorlatnak, amely során a munkáltatók megspórolták a végkielégítést az egészségi állapotuk miatt munkaképtelenné vált dolgozóknál - írja a Telex.

A MASZSZ beszámolója szerint számos cég évek óta alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy fizetés nélküli státuszba helyezi azokat a munkavállalókat, akik egészségi állapotuk megromlása miatt nem képesek ellátni korábbi munkakörüket, és más feladatot sem biztosít számukra. Így a dolgozók sem fizetést, sem távolléti díjat, sem pedig állásidőre járó juttatásokat nem kapnak, miközben elveszítik a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási jogviszonyukat is.

A szakszervezet ezt a módszert „totális kivéreztetésként” írja le, amely arra kényszeríti a dolgozókat, hogy maguktól mondjanak fel, megspórolva a cégeknek a végkielégítés kifizetését. Mindezt a 2022-es Munka törvénykönyve-módosítás tette lehetővé, amely megengedte az ilyen „parkolópályára” helyezést.

Az Alkotmánybíróság azonban egy konkrét ügy kapcsán úgy határozott, hogy ez az eljárás törvénytelen, ami pedig azt jelenti, hogy a munkáltatóknak továbbra is biztosítaniuk kell a foglalkoztatást, akár az adott munkakör módosításával, akár más pozíció felajánlásával. Ha ez nem lehetséges, akkor a felmondás esetén végkielégítést kell fizetniük.

 

 

Itt a téli időszámítás: most már sötétben mennek haza a diákok az iskolából Campus life Gál Luca

Itt a téli időszámítás: most már sötétben mennek haza a diákok az iskolából

Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?