Továbbra sem hajlandó elárulni a kormány, milyen eredmények születtek azon az Oktatási Hivatal által elvégzett felmérésen, amely a hazai nyelvoktatás helyzetét és a középiskolások nyelvtudását vizsgálta.
A felmérést egy tavaly júniusban megjelent kormányhatározat rendelte el, ami idén február 28-ig szabott határidőt a vizsgálatra. Az eredmények alapján az illetékes minisztériumoknak június 30-ig kellett kidolgozniuk az iskolai nyelvoktatás fejlesztését célzó stratégiát a 2018-2027 közötti időszakra - írja a Népszava.
Áprilisban mindössze annyit árult el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy a felméréssel végeztek, de áprilisban még az eredményeket értékelték. Az Emmi most is csak annyit közölt: az eredményeket egy szakmai konferencián, a tanévkezdéshez kötődően teszik majd közzé.
"Eddig mi sem tudunk semmit a felmérésről, pedig már éppen ideje lenne megismerni az eredményeket" – nyilatkozta a lapnak a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint legkésőbb nyár végéig a szakma számára is ki kellene derülnie, mire jutott az Oktatási Hivatal. A nyelvtanulási kölcsön tervéről úgy vélekedett: a diákhitel ilyesféle kibővítése elsősorban az egyetemistáknak jelenthet segítséget, holott a középiskolai nyelvoktatás helyzetén is sürgősen javítani kellene, hiszen a tervek szerint 2020-tól a továbbtanuláshoz kötelezővé tennék a középfokú nyelvvizsgát.
Nagy változás jöhet, ha a kormány rábólint: nyelvtanulásra diákhitel
Elképzelhető, hogy a jövőben a nyelvtanulás költségeinek fedezésére is fel lehet majd venni a diákhitelt - már ha a kormány rábólint a versenyképességi tanács javaslatára. A Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint Magyarország versenyképessége szempontjából különösen fontos a nyelvtanulás hatékonyságának növelése - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, a tanács elnöke a testület ülése után.
Szomorú eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról: nagy a lemaradás a kisebb településeken
Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között - derül ki a 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből. Ráadásul a falvakban élő szülők közül sokan szembesülnek azzal, hogy a munkaerőpiacon hiába alapelvárás az angoltudás, gyerekeik a helyi iskolában nem tanulhatnak angolul.
