2018-tól ingyen szerezhetik meg első nyelvvizsgájukat a 35 évnél nem idősebbek - itt vannak a legfontosabb részletek.
Csak a középiskolások nyelvvizsgázhatnak ingyen?
Nem. Bárki, aki 35 évnél nem idősebb, ingyen szerezheti meg az első nyelvvizsgáját.
Ez mit jelent? Befizetik helyettem a nyelvvizsgadíjat?
Nem, a vizsgát továbbra is saját zsebből kell majd befizetni, de a sikeres vizsgát követően az Új Nemzedék Központnál lehet majd kérni a vizsgadíj kifizetését - vagyis ekkor kapjátok majd meg a vizsga árát.
Vagyis csak akkor kapom vissza a pénzt, ha megszerzem a nyelvvizsga-bizonyítványt?
Igen, csak sikeres nyelvvizsgáért jár vissza a vizsgadíj.
Elég, ha a szóbeli vagy az írásbeli megvan?
Nem, követelmény az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes megléte.
Csak a középfokú nyelvvizsgára vonatkozik az ingyenesség?
Nem, akár közép-, akár felsőfokú az első nyelvvizsga, visszakapjátok az árát.
Már az idei nyelvvizsgákat is kifizetik?
Nem, a program 2018-tól kezdődik.
Jön a szigor: nem csak terv, 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga
"A kormány tervei szerint 2020-tól csak az mehet egyetemre, főiskolára, akinek legalább egy középfokú nyelvvizsgája van" - lehetett olvasni az elmúlt hetekben több lapban. Pedig mindez nem terv, a felvételi szabályokat tartalmazó kormányrendeletben már régóta szerepel az új feltétel.
Mekkora összegről van szó?
A vezető magyar nyelvvizsgaközpontokban 25-35 ezer forint közötti összegbe kerül egy középfokú nyelvvizsga - Novák Katalin államtitkár szerint a térítés összege 34 500 forint lesz.
És ha külföldi nyelvvizsgát teszek, ami ennél drágább?
Erre nem tért ki az államtitkár, de várhatóan csak a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgákra vonatkozik majd a térítésmentesség - megkérdezzük az államtitkárságot.
Diploma nyelvvizsga nélkül? A hallgatók harmada csúszik a papír megszerzésével
A magyar egyetemisták és főiskolások harmada nem szerzi meg időben a diplomáját - derül ki a Diplomás Pályakövető Rendszer statisztikájából. A kutatók 2010 és 2014 között vizsgálták a felsőoktatási képzésben részt vevő, de már abszolvált hallgatók diplomaszerzését. A 34 intézmény majdnem kétszázezer diákját (182 299 fő) érintő kutatás eredményéből az tűnik ki, hogy a diákok mintegy harmada (32,3 %-a) késleltetett diplomaszerző.