Mit tehetnek azok a nyelvtanulók, akik eddig a TELC feladataira készültek, de a TIT-TELC vizsgarendszer megszűnése miatt most kénytelenek másik nyelvvizsgát választani, mert februárig már nem tudnak megfelelően felkészülni az írásbelire és a szóbelire? Több nyelvtanulási blogon is foglalkoztak az elmúlt napokban ezzel a kérdéssel.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, megszűnik az egyik legnépszerűbb magyarországi nyelvvizsgarendszer, a TIT-TELC. A TELC-vizsgára készülők nyelvtanulók összesen három időpontban tudnak még írásbelizni és szóbelizni: a központ egy novemberi, egy januári és egy februári vizsgát is meghirdetett.

Mi lesz a TELC-re készülő nyelvtanulókkal?

Azok vannak a legjobb helyzetben, akik jól haladnak a felkészüléssel, így jó esélyekkel indulnak a januári vagy a februári vizsgán – érdemes a következő két-három hónapban minél több időt és energiát fordítani a felkészülésre, mert ha sikerül az írásbeli és a szóbeli, az eddigi gyakorlatnak megfelelően államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt kaptok, a sikeres nyelvvizsga díját pedig vissza is igényelhetitek, ha 35 év alattiak vagytok.

Ha azonban úgy érzitek, hogy januárig-februárig nem tudtok felkészülni a nyelvvizsgára, más vizsgarendszert kell választanotok. Ha eddig célzottan a TELC feladatait gyakoroltátok, érdemes olyat, amelynek az írásbelije és a szóbelije is hasonlít a TELC-ére. Választék van bőven: a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ nyilvántartása szerint kétnyelvű, honosítást nem igénylő általános (vagyis nem szaknyelvi) nyelvvizsgát nyolc, míg egynyelvű általános vizsgát tizennégy nyelvvizsgaközpontban lehet tenni.

Ha csak az írásbeli vagy a szóbeli sikerült a TELC-nél…

… de mindenképpen komplex nyelvvizsga-bizonyítványt szereznétek, nem aggódnotok – akkor sem, ha februárig már nem tudtok felkészülni a hiányzó vizsgarészre, így már nem mehettek TIT-TELC-vizsgára. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ tájékoztatása szerint ha egy nyelvből megszereztetek egy „fél” nyelvvizsgát, majd ugyanabból a nyelvből, ugyanazon a szinten egy másik nyelvvizsgaközpontban teljesítitek a nyelvvizsga „másik felét”, a két rész együttesen komplex nyelvvizsgának minősül. Vagyis ha van például egy TELC-írásbelitek, a szóbelit pedig példul az ECL-nél, a BME-nél, az Euroexamnél vagy éppen az Origónál teszitek le, komplex nyelvvizsgátok lesz. Fontos azonban, hogy az Oktatási Hivatal komplex igazolást csak a 2000. január 1. után letett részvizsgák alapján állít ki.

Egynyelvű vagy kétnyelvű?

Ha eddig a TELC-re készültetek, érdemes egynyelvű vizsgát választanotok, hiszen a TELC is az. Az itthon akkreditált központok közül van egynyelvű, általános vizsgája az Euroexamnek, a BME-nek, az ECL-nek, a Corvinus Nyelvvizsgaközpontnak, a DExamnak, a KJE Nyelvvizsgaközpontnak, a Pannon Egyetem Nyelvvizsgaközpontjának, németből a Goethe Institutnak és az Osztrák Intézetnek, de egynyelvű a Cambridge-nyelvvizsga és a TIT jövőre induló új nyelvvizsgája, az iXam is.

Mi a különbség a két típus között? Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér – beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése –, a közvetítési készségeket azonban nem teszteli. Ezzel szemben a kétnyelvű vizsga legalább öt készséget mér: a beszédértés, a beszédkészség, az íráskészség, az írott szöveg értése mellett a közvetítési készségeket is.

Melyik nyelvvizsga hasonlít leginkább a TELC-re?

„A választást kezdd azzal, hogy összehasonlítod a vizsgák feladatait, és igyekezz olyat választani, amelybe könnyen tudod konvertálni a megszűnő vizsga feladataira készülést. Az egyik kézenfekvő választás az ECL lehetne. Egy nagyon is logikus európai egyetemi együttműködés terméke ez a vizsga, de még kevésbé ismert. Gyakorló anyagból is kevesebb érhető el, mint több versenytársánál. Ami miatt néhányan nem szeretik, az a Reading és a Listening második feladata, mert mindkettőnél a saját szavaiddal, kötetlenül kell a kérdésekre a válaszokat megadni, ezért itt egyéb készségekre is szükség van, de van aki talán pont ezért kedveli” – olvasható az Igazából angol nevű blogon.

„Ami nagyon hasonlít a TELC-re, tehát a már megkezdett felkészülés valószínűleg könnyen konvertálható, az az Euroexam. A Reading része szinte teljesen ugyanaz, csak itt még szótárt is lehet használni. A Writing első feladata az Euroexam vizsgán szinte teljesen megegyezik a TELC félhivatalos e-mail-írásos feladatával, és az értékelési szempontok is nagyon hasonlók. A második feladatban TELC-en baráti e-mailt kell írni, az Euroexamnél pedig háromféle műfajból lehet választani. Ezek közül a blogposzt és az esszé a legnépszerűbb. Utóbbinál működnek legjobban az előre megtanulható panelek, és továbbtanulás esetén is talán ez a leghasznosabb” – olvasható az Angol.info oldalon.

Milyen a szóbeli?

A TELC nyelvvizsgáin párban lehet szóbelizni – ha eddig erre a szituációra készültetek, érdemes olyan nyelvvizsgát választani, amely szintén a páros szóbeliztetésre épül. A legnépszerűbb vizsgaközpontok közül az Euroexam és az ECL nyelvvizsgáin is párban vizsgázhattok, körülbelül húszperces vizsgarésszel tesztelik a beszédkészségeteket, bár – emeli ki az Angol.info oldal – az Euroexam a TELC-nél visszafogottabb, ha páros nyelvvizsgáztatásról van szó, „itt nagyrészt felváltva kell a vizsgáztatókkal beszélgetni, és csak az utolsó rész a valóban páros feladat”.  Az ECL-nél két feladatot kaptok, emellett be kell mutatkoznotok, az Euroexamnél négy feladat vár rátok. Mind az ECL-nél, mind az Euroexamnél eldönthetitek, kivel szeretnétek szóbelizni.

Nemzetközi nyelvvizsgát szereznétek?

Fontos szempont a nemzetközi elismertség is, főleg akkor, ha külföldön szeretnétek továbbtanulni. „Jó alternatíva lehet egy, a külföldi egyetemek által gyakran kért nyelvvizsga, az IELTS, bár azt is figyelembe kell venned, hogy ha Magyarországon is szeretnéd hasznát venni, akkor honosítanod kell. Akkor már inkább egy nemzetközi, ami egyben akkreditált is, a Cambridge vizsga, igaz, erre és az IELTS vizsgára is anyagilag többet kell áldoznod” – írja az Igazából angol nevű blog szerzője, hozzátéve: az Euroexamet a brit egyetemi akkreditációnak köszönhetően legalább egy tucat angol és skót egyetemen elfogadják, míg a német nyelvterületen kevesebben ismerik, bár a németvizsgát ott hivatalosan elfogadják a tartózkodási engedélyhez.