Megmagyarázzák Hoffmannék, miért volt szükség A2-es nyelvvizsgára Nyelvtanulás
MTI

Megmagyarázzák Hoffmannék, miért volt szükség A2-es nyelvvizsgára

Államilag elismert nyelvvizsgát a jövőben nemcsak B1, B2 és C1, hanem A2 szinten is lehet tenni - az emberierőforrás-minisztérium megmagyarázta, miért volt szükség az alapfokúnál is könnyebb nyelvvizsgaszintre.

A tárca közleménye szerint ennek indoka, hogy jelenleg Magyarországon az Európai Unió tagállamaiban széles körben elfogadott és alkalmazott "Közös Európai Referenciakeret" 6 fokozatából csak 3 szinten lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni (B1=alapfok, B2=középfok, C1=felsőfok). A Magyarországon alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti - mutattak rá. Az új nyelvvizsgaszabályokról itt olvashattok.

A minisztérium az előterjesztés benyújtásakor kifejtette: az A2 szintű nyelvtudást mérő vizsgán a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során előforduló egyszerű, személyes élettérrel kapcsolatos idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét mérik.

A nyelvhasználó eszerint megérti a leggyakrabban előforduló szókincset, ha a számára legközvetlenebb személyes dolgokról van szó, például a személyével, a családdal, vásárlással, a közvetlen környezettel vagy a munkával kapcsolatban.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a módosítást korábban azzal indokolta, hogy Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatával. Bizonyos szakmákban, foglalkozásokban azonban elegendő a külföldi, illetve a hazai munkavállaláshoz az A2 nyelvi szint elérése, dokumentálása a munkáltatónak. Ez például a szakképzésben részt vevőknek jelentene motivációt nyelvtudásuk objektív megméretéséhez - írta az előterjesztő.

Jó, ha délután 4-kor kapnak főtt ételt - középiskolák tucatjai működnek menza nélkül szerte az országban Közoktatás Székács Linda

Jó, ha délután 4-kor kapnak főtt ételt - középiskolák tucatjai működnek menza nélkül szerte az országban

Az a kisebb probléma a közétkeztetéssel kapcsolatban, hogy a diákoknak nem jut elég idejük a menzán felszolgált ebéd elfogyasztására. A nagyobb, hogy - főként a középiskolák esetében - menza sem áll rendelkezésre, így a tanulók leghamarabb akkor jutnak főtt ételhez, amikor a tanítás után hazaérnek.