Milyen szinteken tehettek nyelvvizsgát? "Beváltható''-e egy felsőfokú szóbeli egy komplex középfokúra? Mi a különbség az egy- és a kétnyelvű vizsga között? Mit fogadnak el a felvételin? Íme, a legfontosabb tudnivalók.

Általános/szakmai

A legtöbb alapszakon a diploma megszerzésének feltétele legalább egy középfokú, komplex nyelvvizsga, a jövő évtől azonban már felvételi követelmény is lesz az összes mesterszakon, 2020-tól pedig az alap- és osztatlan képzéseken is. Ezzel több tízezren járhatnak rosszul: cikkünket itt olvashatjátok.

A képzések nagy részén ez általános nyelvvizsgát jelent, amely a mindennapi szituációkban való boldogulás képességét méri fel. Az adott területen szükséges nyelvtudást tesztelő szakmai nyelvvizsgát általában a gazdasági, üzleti szakokon kérnek. Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb nyelvvizsgákért 2015-ben? Itt nézhetitek meg.

Államilag elismert/honosított

Ha államilag elismert nyelvvizsgát tesztek, amelyet később például az egyetemi, főiskolai jelentkezésnél vagy a diplomához szeretnétek elfogadtatni, a bizonyítvány átvételén kívül nincs más dolgotok. Az elismert nyelvvizsgák listáját itt találjátok.

Ha olyan nyelvvizsgát szeretnétek tenni, amelyet külföldön - például egy felsőoktatási intézménybe való jelentkezésnél - és itthon is használhattok, honosítanotok kell. Az eljárásért 10 ezer forintot kell fizetnetek - ha nem szeretnétek kétnyelvű kiegészítő vizsgát tenni, 21 napon belül meg is kapjátok a határozatot. A honosítható nyelvvizsgák listáját nyelvenként itt, az oldal alján nézhetitek meg.

Egynyelvű/kétnyelvű

Az államilag elismert nyelvvizsgáknak két fajtájuk van. Az egynyelvű vizsga négy feladatsorból áll: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség. A kétnyelvű vizsga a közvetítés vizsgarésszel egészül ki, amely az írásbeli vizsgához tartozik, és az információ idegen, illetve magyar nyelven való visszaadását, fordítását jelenti.

Mindkét fajtából bőven találtok vizsgát angolul és más nyelveken is. A felsőoktatási felvételin és a diplomakövetelmény szempontjából nem számít, hogy melyiket választjátok.

Mire számíthattok az egyes nyelvvizsgákon?

Ilyen az ITK-Origó nyelvvizsga Az Euroexam nyelvvizsgái A legfontosabb tudnivalók az ECL nyelvvizsgáiról Hogyan néz ki a TELC nyelvvizsga? BME-nyelvvizsgák A TOEFL-nyelvvizsga Ilyenek a City & Guilds vizsgái Nyelvvizsgák a British Councilnál A Goethe Institut nyelvvizsgái Nyelvvizsgák a Francia Intézetben A Corvinus nyelvvizsgái

Szintek

Államilag elismert nyelvvizsgát három szinten tehettek, és a külföldi rendszerű nyelvvizsgát is ezen a három szinten honosíthatjátok. Az alapfokú nyelvvizsga a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret szerinti B1-es szintnek felel meg, a középfokú nyelvvizsga B2-es szintnek, a felsőfokú pedig C1-es szintnek.

A nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet alapján tavaly óta már A2-es szintű (belépőfokú) nyelvvizsgát is lehetne tartani, ezért azonban egyelőre nem lelkesednek túlzottan a nyelvvizsgaközpontok sem: a részleteket itt találjátok.

A középfokú, komplex nyelvvizsgáért az egyetemi, főiskolai felvételin 28 többletpont, a felsőfokúért 40 többletpont jár.

Típusok

Típus szerint háromféle nyelvvizsgát tehettek: szóbelit (A típusú), amely tulajdonképpen a vizsga beszédkészség része, írásbelit (B típusú) és komplex (C típusú) nyelvvizsgát. A felvételi pontszámításkor és a diplomához csak a komplext nyelvvizsgát fogadják el, a sajátos nevelési igényű jelentkezők azonban, ha igazolni tudják, hogy ezt nem tudják letenni, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatják a 28, illetve 40 pontot.

Ha más időpontban teszitek le a szóbeli vagy az írásbeli részvizsgát - például mert elsőre megbuktok valamelyiken -, komplex nyelvvizsgára válthatjátok át. Ez akkor is igaz, ha az egyik alacsonyabb szintű: ezen a szinten kaphattok komplex nyelvvizsga-bizonyítványt, egy C1-es szóbeliért és egy B2-es írásbeliért például középfokút.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!