Lassan két éve, hogy nemcsak hagyományos és számítógépes, hanem online nyelvvizsgára is lehet jelentkezni itthon. Az online megoldást persze a kényszer (pontosabban a járvány) szülte, de szakemberek szerint ez a jövő. Egyikük úgy fogalmazott: online testing will become „the norm”. A HVG Nyelvtanulás 2022 cikke.

„A rendkívüli helyzet miatt az áprilisi nyelvvizsgát új időpontra tesszük át. Amint a járványügyi helyzet és a kormányzati intézkedések lehetővé teszik, azonnal megrendezzük a vizsgát” – ilyen üzenetet küldött jelentkezőinek az egyik legnagyobb nyelvvizsgaközpont 2020 márciusában. Akkor még nem sejthették, hogy nemcsak a márciusi-áprilisi időpontjaikat kell törölniük, de egy év múlva ismét be kell majd zárniuk néhány hétre.

Kifejezetten rosszkor jött a lezárás, a nyelvvizsgaközpontokban ugyanis a tavasz a „főszezon”, jellemzően ezekben a hónapokban vizsgáznak azok, akiknek az egyetemi felvételi vagy a diploma miatt van szükségük bizonyítványra. Az oktatásirányítás viszonylag gyorsan reagált az új helyzetre, és egy hónappal az ország 2020-as leállása után az Oktatási Hivatal nekilátott az online nyelvvizsgák akkreditálásának.

Nyelvvizsgát választanátok? Nyelvtanfolyamot kerestek?

Hogy könnyebb legyen választani, a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. Utánajártunk, milyenek a nyelvi előkészítős vagy két tannyelvű iskolák, mennyit ér a felvételin a nyelvvizsga, mennyi idő alatt eljutni a nulláról a B2-es szintre, és milyen idegen nyelvű szakok közül válogathatnak azok, akik itthon szereznének diplomát, de nem magyar nyelvű képzésen. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt rendeljétek meg itt, kedvezményes áron.

Zöld hajjal a vizsgán

A járvány akkor robbant be, amikor itthon éppen csak nyitni kezdtek a digitális nyelvvizsgák felé. A külföldi egyetemeken is elfogadott TOEFL internetalapú tesztjét már évek óta ki lehetett tölteni itthoni vizsgahelyszíneken is, az első magyar fejlesztésű számítógépes nyelvvizsgára azonban egészen 2019-ig kellett várni. Abban az évben hirdette meg első időpontját a hagyományos és számítógépes vizsgát is kínáló TIT-iXam, és 2019 tavaszán rukkolt elő saját fejlesztésű digitális vizsgájával az iTOLC is, néhány hónappal később pedig az ELTE Origó Nyelvi Centrum is csatlakozott hozzájuk.

Bár a nyelvtanulók akkor online még nem, csak a különböző vizsgahelyszínek számítógépes termeiben írásbelizhettek és szóbelizhettek, a digitális vizsgákat már egyértelműen a Z és az Y generációra szabták. Amelynek tagjai számára sokkal kényelmesebb gépelni, mint kézzel írni, akiknek eszükbe sem jut kinyitni egy nyomtatott szótárt, amikor ott van a telefonjukon a Google Translate és a többi, extra funkciókkal ellátott szótárapp, és akik akkor sem jönnek zavarba, ha egy chatbottal kell üzeneteket váltaniuk. Mindez persze a digitális formát választók életkorán is látszik, Lancz Alexandra, az iTOLC Nyelvvizsgaközpont vezetője azt mondja, tíz vizsgázójuk közül nyolc középiskolás vagy egyetemista.

Az iTOLC egyébként ugyanazokat a készségeket méri, mint az összes többi nyelvvizsga, vagyis az olvasott szöveg értését és az íráskészséget, a hallott szöveg értését és a beszédkészséget – csak éppen papír nélkül. Az írásbeli és a hallásértés feladatait egy erre a célra létrehozott platformon kell megoldani, a szóbelin pedig nem vizsgáztatókkal beszélnek a diákok, hanem előre rögzített kérdésekre és szituációkra kell reagálniuk. Az erről készült hangfelvételt persze később vizsgáztatók értékelik, de anonim módon.

Lancz Alexandra azt mondja, ami elsőre furcsa megoldásnak tűnhet, valójában előny. „A visszajelzések alapján a vizsgázóknak kifejezetten tetszik, hogy ugyanazokat a kérdéseket kapják akkor is, ha zöld hajjal, kék körmökkel vagy épp kevésbé elegáns öltözékben jelennek meg” – magyarázza, hozzátéve: így tényleg csak a tudás számít, nem játszanak szerepet olyan szubjektív tényezők, mint például az, hogy szimpatikus-e egymásnak a vizsgázó és a vizsgáztató.

Online üzemmódban

2020 tavaszán a járvány berobbanása miatt aztán mind a hagyományos, mind a számítógépes vizsgákat szervező központok online üzemmódra próbáltak áttérni – erre az Oktatási Hivataltól eleinte négy nyelvvizsgaközpont kapott engedélyt, ma azonban már nyolc szervezhet online, otthoni vizsgákat.

A centrumoknak mind az írásbeli, mint a szóbeli átalakításával meg kellett küzdeniük. Utóbbinál más-más megoldásokat dolgoztak ki: míg az iTOLC-nál előre felvett hanganyagokkal dolgoznak, az Euroexamnél élőben jelentkezik be a vizsgáztató és a másik vizsgázó, ahogy az Origónál is, ahol a szóbelit például a Zoomon tartják. A szótárhasználatot is át kellett gondolni, több online írásbelin lehet beépített szótárt használni, így például a BME, az iTOLC vagy az Origó nyelvvizsgáin, az Euroexamnél viszont az online írásbelizők is nyomtatott szótárban kereshetik ki az ismeretlen szavakat.

Arra viszont mindenhol ügyeltek, hogy a vizsgához ne kelljen olyan eszköz, ami nincs meg egy átlagos háztartásban. A szoftvereket a központok küldik ki a jelentkezőknek, akiknek csak egy laptopra vagy asztali számítógépre és egy telefonra vagy tabletre van szükségük. Na meg megbízható internetre és persze csendre. Biztos, ami biztos: „online teremfelügyelők” mindenhol vannak, akiktől vizsga közben is lehet technikai segítséget kérni.

Csalás kizárva

A telefonra/tabletre egyébként is csak „biztonsági okok” miatt van szükség. A vizsgaközpontok több eszközzel próbálták csalásbiztossá tenni az online írásbeliket és szóbeliket, a jelentkezőknek például előre le kell fotózniuk az igazolványukat, a vizsgán pedig – írja oldalán többek között az Euroexam – mindenki biometrikus azonosításon vesz részt. „Azaz egy arcfelismerő program szkenneli az arcképedet, sőt mintázatot vesz a billentyűzet- és egérhasználatodról. A vizsgán a szoftverek random időközönként ellenőrzik, hogy valóban te ülsz-e a számítógép előtt. Az igazolványod arcképét és a biometrikus azonosításhoz webkamerával készített fotód azonosságát szoftver ellenőrzi a vizsga előtt, majd a vizsga folyamán random időközönként összeveti a webkamerán keresztül készült felvétellel” – magyarázzák.

A teremfelügyelő szerepét a tablet vagy a telefon tölti be, amelyet otthon olyan helyre kell tenni, ahonnan a kamerája „rálát” a vizsgázóra és a laptop képernyőjére is. Az eszköz egy app segítségével folyamatosan közvetíti, mi történik a vizsga közben, a vizsgaközpontok így tudják ellenőrizni, nincs-e valaki más is a szobában, aki megsúgja a válaszokat. Emellett persze különböző szoftverekkel is igyekeznek megelőzni a csalást.  „A számítógéped operációs rendszerét egy speciális alkalmazás burokba zárja, ezzel blokkolja minden más program használatát, így azt is, hogy külső személy távolról irányítsa a számítógépedet, így átvegye a vizsgát” – írja az Euroexam.

Vissza a papírhoz?

Az online vizsgákra így sem jelentkeztek tömegek. Volt, ahol az első járványhullám lecsengése után párhuzamosan szerveztek online és papíralapú vizsgákat, tízből nyolc jelentkező azonban utóbbit választotta. Az Oktatási Hivataltól kikért adatok is hasonló képet mutatnak: 2021 decemberéig összesen 17 765-en nyelvvizsgáztak online, ez a szám pedig eltörpül a hagyományos írásbelit és szóbelit választók több tízezres létszáma mellett.

A nyelvvizsgáztatással foglalkozó szakemberek egy része így is bizakodó. Online testing will become „the norm” – jelentette ki például egy 2020-as webináriumon Roger Johnson, a Language Cert tanácsadó testületének elnöke, aki szerint nem kérdés, hogy az online vizsgák előbb vagy utóbb népszerűbbé válnak majd, mint a „papírozós” megoldások.