Nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a nyelvvizsga-amnesztia miatt is csökkent a nyelvvizsgázók száma 2021-ben - és ezt a nyelviskolák és a vizsgaközpontok is megérezték.

Évről évre csökken a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, tavaly 86 ezren próbálkoztak, közülük 59 ezren jártak sikerrel – idézi az Oktatási Hivatal adatait a Világgazdaság. A lapnak több szakember azt mondta, a nyelvvizsgázók számát nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a nyelvvizsga-amnesztia is visszafogta.

A szakma nem értett egyet azzal, hogy idén is kiadták a diplomákat nyelvvizsga nélkül. Ahhoz, hogy valaki egy nyelvvizsgáig eljusson, hatékony nyelviskolai környezetben 600 nyelvi órára van szüksége, miközben a közoktatásban csaknem 1000 órát tanulnak a diákok.

Annak hátterében, hogy sokan mégsem képesek nyelvvizsgát tenni, a tanítás minősége mellett a nyelvtanárhiány is állhat. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint alacsony a szakmai, anyagi megbecsülés, ezért könnyen elcsábítja a tanárokat a munkaerőpiac több szegmense is, ahol viszont a nyelvtudásuk aranyat ér.

A lap hozzáteszi, az árakat emelni kellett, ez körülbelül 10-20 százalékos drágulást jelentett a nyelvtanfolyamoknál.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint a nyelvvizsgázók száma és a nyelvtudás szintje akkor fog emelkedni, ha az iskolai oktatás eredményességével szemben egyértelmű, hosszú távú elvárásokat fogalmaz meg az oktatási kormányzat. Hozzátette azt is: szükség lenne az irreálisan magas túlóraelvárások csökkentésére, a pedagógusok adminisztrációs terheinek a mérséklésére, valamint béremelésre.