Az eredetileg tavasszal tervezett nyelvvizsgák közel fele online formában született meg. Bár erre a jelenlegi szabályok szerint csak a veszélyhelyzet végéig lenne lehetőség, valószínűleg nyár végéig még maradhatnak az otthoni helyszínek is. Megnéztük, hogyan vizsgázott maga a rendszer.

Az áprilisi bejelentés óta a nyelvvizsgaközpontok a járványhelyzet miatt nem akkreditált környezetben - jelen esetben otthon - is szervezhetnek akkreditált nyelvvizsgákat. A lehetőséggel négy vizsgaközpont élt, az Origo (korábbi Rigó utca), az Euroexam, az iTOLC és a TIT-iXAM. Mivel erre a formára eddig nem volt sem lehetőség, a felkészülés minden résztvevőtől nagy erőbefektetéseket igényelt. Az online nyelvvizsgák hallatán ugyanis sokan egyből arra gondolnak, hogy biztosan többen élnek majd a puskázás lehetőségével. Ennek kiküszöbölése önmagában nagy feladat volt a vizsgaközpontoknak - mesélte az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke.

"Az Oktatási Hivatal által közzétett tájékoztatóban, amiben a szabályokat és kötelezettségeket szedték össze, akadtak hiányosságok" - mondta a szakértő. Így négyből két központ külön szigorított. Az Origo és az Euroexam nyelvvizsgaközpontnál vizsgázóknak például nem csupán olyan szoftvert kell telepíteniük a gépükre, amely csak a vizsgaközpont rendszeréhez való csatlakozást teszi lehetővé és blokkolja a vizsgázó gépének távoli elérését, azaz kizárja, hogy valaki más gépeljen a vizsgázó helyett. Továbbá előírás ezeknél a vizsgaközpontoknál az is, hogy a vizsgázót és a környezetét egy külön webkamerának, jellemzően okostelefonnak, oldalról kell venni, hogy ellenőrizni tudják, nincs-e előtte vagy az asztalán nem megengedett eszköz, emellett folyamatosan rögzítik a vizsgázó gépének képernyőképét és a videóközvetítés mellett hangfelvétel is készül. Az online rendszer azonban nem csak a nyelvvizsgáztatók, hanem a vizsgázók részéről is igényelt felkészülést.

„Ugyanis, attól, hogy otthon van, ez még ugyanolyan értékű, komoly vizsga"

- hangsúlyozta az egyesület elnöke. Elmonda, hogy ezt a vizsgázók többsége komolyan is vette, de akadtak olyanok, akik - annak ellenére, hogy külön kérték tőlük - nem nézték meg az online vizsgarendszer használatát vagy a technikai követelményeket. „A vizsgázók körülbelül 10 százaléka azonban nem vette kellőképpen komolyan a helyzetet, így akadt olyan is, aki a vizsga napján döbbent rá, hogy mennyi mindent kellett volna megcsinálnia már napokkal korábban” - mondta a szakember. Szerinte azért a legtöbben most is inkább háromszor is rákérdeztek arra, amiben nem voltak biztosak.

A speciális esetek kezelése azonban ismét csak a központoktól igényelt plusz energiákat, hiszen a több ezer vizsgázó kérdéseire nap mint nap válaszolni is kellett. Arról nem is beszélve, hogy magához a vizsga lebonyolításához is komoly felkészültség kell, hiszen egy óramű pontossággal működő folyamatban sok minden áll vagy bukik azon, hogy mennyire alkalmazkodnak a résztvevők és mennyire tudják a feladatukat a vizsgázók - magyarázta Rozgonyi Zoltán. Hozzátéve, alapvetően azt tapasztalták, hogy az online vizsgákat szervező központok a különös helyzetre való tekintettel különösen segítőkészek voltak.

Akadtak ugyanis olyanok, akiknek nem volt választásuk, mert a felvételi miatt tervezett tavaszi nyelvvizsgát a többletpontokért meg kellett szerezni. A nyelvvizsga-bizonyítvány feltöltésére ugyanis már csak egy hónapja maradt azoknak, akik így akarnak plusz pontokat szerezni. Az erre az időszakra tervezett vizsgák közel tízezres számot jelentenek, amelynek nagyjából fele online született – mondta Rozgonyi Zoltán. Akiknek nem volt sürgős, a szakember szerint kivárnak, visszaléptek vagy amint lehetett, a hagyományos formára váltottak.

"Összességében elmondható, hogy ezzel az online formával talán azok jártak egy kicsit jobban, akik közelebbi barátságban vannak számítógépükkel - mondta -, bár itt is inkább az íráskészség feladatrésznél lehet előny, ha valaki gyorsabban gépel. A felkészülés, a vizsga és maga a vizsgaszervezés ugyanis nem könnyebb vagy nem jelent kevesebb munkát egyik oldal részéről sem."

Az említett felkészülésnél - mivel speciális követelményeknek kell megfelelni – például kiderült, hogy nem minden esetben működik a letöltendő program, mert a gépen futó tűzfal megakadályozza a letiltásokat és nem mindenkinél volt egyértelmű, hogy milyen képernyőfelbontás kell, hogy a teljes feladatlap látszódjon. „Ezek hétköznapi dolgok, de a vizsgahelyzetben nem jönnek jól” – tette hozzá a szakértő. A tapasztalatok beépítésével viszont kialakulhat egy olyan rendszer, ami mind a két oldalnak komfortosabb. A szakértő szerint erre egy év alatt megoldást lehet találni, míg a jelenlegi rendszer például három hét alatt állt össze.

"Bár a bevezetett rendszer a veszélyhelyzet végének kihirdetése után valószínűleg tovább fog működni július végéig vagy augusztusig" - mondta Rozgonyi Zoltán. "Egy hosszútávú, megbízhatóan működő vizsgáztatási rendszer kiépítéshez azonban még szakmai egyeztetés és sokkal több idő kell." A legtöbb nyelvvizsgaközpontban ez azt jelenti majd, hogy az online és a hagyományos, papír alapú vizsgák várhatóan párhuzamosan futnak majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!