A nyelvvizsgákkal értékes pluszpontokhoz juthatnak a diákok, ezek akár a belépőt is jelenthetik a jelentkezési lapon megjelölt egyetemre vagy főiskolára. A 2010-es normál eljárás tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy a felsőoktatásba készülők több mint felének nincs nyelvvizsgája.
A felsőoktatási felvételi eljárásban pluszpontot érnek a komplex nyelvvizsgák, azaz azok az bizonyítványok, amelyek igazolják, hogy a tanuló a szóbeli és az írásbeli vizsgát is sikeresen letette. A középfokú „C" típusú (komplex) nyelvvizsga 28, a felsőfokú „C" pedig 40 többletpontot ér, a nyelvvizsgákból egyébként összesen legfeljebb 40 pluszpont szerezhető.
A középfok a legelterjedtebb
A szerezhető többletpontok ellenére a felvételiző fiatalok 53 százaléka nem rendelkezik semmilyen nyelvvizsgával - derül ki az Educatio Nonprofit Kft. összesítéséből, amelyben a 2010-es, normál felvételi eljárás adatait elemezték. A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők 34 százalékának középfokú bizonyítványa van, a felsőfokot pedig 11 százalékuk éri el. A nyelvvizsgák közül is a komplex („C") típus - amelyért pluszpont is jár - a legelterjedtebb. Akár alapfokról, akár középfokról vagy felsőfokról beszélünk, elenyésző a csak írásbelivel vagy csak szóbeli nyelvvizsgával büszkélkedhetők aránya.
A legtöbben a középfokú nyelvvizsgát célozzák meg
A felmérés arra mutat rá, hogy az osztatlan és a mesterképzésre jelentkezők állnak a legjobban nyelvtudás terén, 68, illetve 63 százalék a nyelvvizsgával rendelkezők aránya. Az alapképzést megcélzóknál azonban már csak 43 százalék ez a mutató, a felsőfokú szakképzést választóknál pedig alig 20 százalék.
A felvett hallgatóknál jobbak az arányok
A felsőoktatásba bekerült fiataloknál hasonló arányok figyelhetők meg képzéstípusonként. Ez azt jelenti, hogy esetükben is az osztatlan, valamint a mesterképzésre jelentkezőknél jellemző legkevésbé a nyelvvizsga hiánya. A középtengelyt itt is az alapképzésre felvettek alkotják, míg a legrosszabb számokat a felsőfokú szakképzésre bekerülők produkálják. A felvetteknél azonban jobbak az arányok, mint a felvételizőknél. Az osztatlan képzésre bejutottak 76, a mesterképzést sikeresen megcélzóknál pedig 65 százalék a legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya. Az alapképzésre felvettek 54 százalékának van papírja nyelvtudásáról, a felsőfokú szakképzésre sikeresen felvételizőknek pedig 21 százaléka tett le eddig közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát.
A bölcsészek az élen a nyelvtudásban?
A legnagyobb számban a frissen felvett bölcsészek között vannak olyanok, akiknek van nyelvvizsgája, 72 százalékuk tud felmutatni legalább középfokú nyelvtudásáról bizonyítványt. Hasonlóan jól szerepelnek a gazdaságtudományok, valamint az orvos és egészségtudományi szakra felvettek, náluk 67 százalékos ez a mutató. Meglepő módon a legkevesebb nyelvvizsgás felvettet a művészetközvetítői és pedagógusképzésnél találunk, de sok a nyelvvizsga nélküli hallgató a sporttudományi és az informatika képzési területen tanulók között is.
Felvi
