A Facebookon egy tanárokat tömörítő csoportban vetődött fel először a kérdés, ki kapta már meg az érettségikért járó fizetést. A májusi vizsgákért állítólag majd szeptemberben fognak fizetni, egyelőre ugyanis - a tanárok értesülései szerint – leállítottak minden kifizetést a hatalmas hiányra hivatkozva.

A Magyar Nemzet is tanárokra hivatkozva írt arról, hogy azok az oktatók is bajban vannak, akik megbízással dolgoztak és számlát nyújtottak be a fenntartónak. Van, akinek már 90 napja lejárt a számlája, és mivel a panaszos ügyek intézése nehézkesen megy, már pertársaság alakítását, így ügyük jogi útra terelését fontolgatják.

Az érettségi vizsgákhoz kötődő díjazások kifizetésével nem csak az állami fenntartású iskolákban van baj, a háttérben pedig sok esetben téves jogértelmezés áll. Mint ahogy arra Petróczi Gábor közoktatási szakértő is rámutatott, sok munkáltató a végzősök elmaradó óráinak terhére rendeli el az érettségifelügyeletet, ami teljes mértékben jogszerűtlen, mivel a kormányrendelet szabályozza a felügyeleti díj kifizetését, és ezt a pluszmunkát külön kell kezelni az alap-munkaidőbeosztástól, a 32 órás kötött munkaidőtől.

A köznevelési államtitkárság egyértelművé tette, hogy az érettségi vizsgán való közreműködésért (legyen az feleltetés, dolgozatjavítás, felügyelet, szakértői tevékenység stb.) járó díjazást jogszabály írja elő, ezért ezekkel a tételekkel a munkáltatónak mindenképp számolnia kell, hiszen a pluszpénzekre a tanár az illetményén, munkabérén felül szerez jogot.

Megjegyzendő: ha a szaktanári és a kérdező tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mindkét jogcímen jár, sőt, még a helyettesek is kapnak pénzt azokra a napokra, amikor készenlétben kell állniuk, még ha végül nincs is rájuk szükség. A vizsgákhoz köthető díjazás mértéke ráadásul nem is elhanyagolható, hiszen a vállalt feladattól és a diáklétszámtól függően százezres összeg is lehet.