Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt években folyamatosan történt valami az oktatásügy háza táján. Az Orbán-kormány hatalomra kerülésével több fronton is elkezdte átalakítani a területet, ezek jellemzően valamilyen központosításba futottak végül ki. Összeszedtük a hazai oktatásügy néhány nagy port kavart mérföldkövét az elmúlt közel másfél évtizedből.
A budapesti kerületi polgármesterek szerint már megbukott a központi irányítás, ideje lenne cserélni.
A budapesti Bóné András Kommunikációs és Fejlesztő Iskolát 35 éve működteti a Bliss Alapítvány, most a Klebelsberg Központon múlik a jövője.
Kétségbeesetten hívogatták egymást egy budapesti gimnáziumi osztályban a szülők péntekre virradó éjjel - írja a 444.
Nincs szó országos pedagógushiányról a Klebelsberg Központ szerint.
„Szó sincs arról, hogy az iskola vagy az állami intézményfenntartás működésképtelenné vált volna” – így reagált a Klebelsberg Központ arra, hogy Fazekas László, a budapesti Farkasréti Általános Iskola igazgatója lemondott, a döntését indokló levelében pedig azt írta, a rendszer teljes csőd, a pedagógusok reménytelen helyzetbe kerültek, a diákok pedig túlterheltek.
Néhány nappal a tanév megkezdése előtt majdnem ezer tanári álláshirdetés található a közigazgatási állásportálon, a Közigálláson.
Ötvenezer tanár vesz részt informatikai továbbképzésen, jövőre pedig - a tervek szerint - minden ötödikes tabletet kap - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára és a Klebelsberg Központ új elnöke budapesti sajtótájékoztatón.
Országosan nem jellemző a tanárhiány, egy-egy tankerületben ugyanakkor valóban probléma - mondta Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ új elnöke, aki szerint az iskolák meg fogják tudni oldani a tanárhiányt.
"A jogszerű működés hiánya" - ezzel indokolta a Klebelsberg Központ, miért nem támogatták a debreceni Ady Endre Gimnázium eddigi igazgatójának pályázatát.
Hajnal Gabriellát nevezte ki a Klebelsberg Központ élére Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
Lassan egy hónapja nincs elnöke az állami iskolafenntartónak, miután az eddigi vezető, Solti Péter megbízatása június végén lejárt.
A 2024-es felvételin már 372 ponttal be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként jogra, de költségtérítéses formában volt olyan egyetem, ahol nappali tagozaton már egy erősen közepes-négyes érettségi is elég volt a bejutáshoz. Megnéztük, hogy az idei eljárásban mitől függ, hogy a ponthatárok felfelé vagy éppenséggel lefelé mozdulnak.
