A gyógypedagógusok szerepe felbecsülhetetlen, mégis több ezren hiányoznak ma Magyarországon a munkaerőpiacról - írja az Abcúg.

Egy pár évvel ezelőtt készített, 14 hónapot végigkövető adatgyűjtés kimutatta, hogy a közigállás.hu állásportálon több mint 2800 hirdetésben kerestek összesen 3500 gyógypedagógust. Volt olyan hirdetés, amiben egyszerre tizet is. És ezek csak az állami állások, ebben nincsenek benne az egyházi és a civil fenntartású intézmények – kezdi Márkus Eszter, az Elte Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese az Abcúgnak.

Ez jelenleg egy olyan szakma Magyarországon, amivel biztosan el tud helyezkedni, aki kikerül a képzésből. De ez nem feltétlenül jó a minőség szempontjából, mert gyakorlatilag nincs versenyhelyzet – mondja Márkus Eszter.

Szerinte több minden is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen mértékű legyen mára a gyógypedagógus-hiány. Az egyik ilyen, az új köznevelési törvény, ami külön választotta a nevelési-oktatási intézmények és a pedagógiai szakszolgálatok munkáját. Míg korábban egy gyógypedagóus akár 2-3 munkakörben is tudott egyszerre dolgozni, és így sokkal több feladatot ellátni, addig a jogszabályi változások után el kellett döntenie, hogy a kettő közül hova akar tartozni, és azon az egy helyen dolgozhatott a továbbiakban.

Hiába telnek be évről-évre a gyógypedagógiai szakok az országban, (országosan háromszor annyian jelentkeznek, mint amennyi hallgatói hely van), a kimeneti oldalon ez mégsem új munkaerőként jelenik meg. “A levelezősök között nagyon sok, de még a nappalisok között is előfordul diplomás hallgató, aki már eleve dolgozik valahol, adott esetben már gyógypedagógusi munkakörben, csak kell neki a papír. Ők hiába jönnek ki a képzés végeztével, nem lesz belőlük új munkaerőpiaci szereplő” – mondja a dékánhelyettes.

A szakemberek hiányát nem csak a gyerekek, de a gyógypedagógusok is megérzik a munkájuk során. Mint a fiatal gyógypedagógus-asszisztens, Dániel, aki alig pár éve lépett erre a pályára, de már úgy döntött: inkább külföldön folytatja. Azt mondja, akinek van némi önbecsülése és szeretne megélni, az már rég nincs az országban, mint gyógypedagógus. Legelső fizetése 2016 szeptemberében bruttó 160 ezer forint volt, másodállást kellett vállalnia egy rehabilitációs otthonban, a kettővel együtt érte el a havi 180-200 ezer nettót. A legutóbbi munkahelyén nettó 125 ezer forintot keresett, ezért úgy érezte, muszáj olyan állást találnia, ami mellett nem hal éhen.