Az egész mostani tiltakozó hullám onnan indult, hogy írtak egy levelet a miskolci Herman Ottó Gimnáziumból. Itt a tantestület az intézményben működő közalkalmazotti tanácson keresztül lépett fel, aminek elnöke az iskola tanára, Pilz Olivér.

A Teleki Blanka Gimnázium nevét akkor lehetett először hallani, amikor a miskolciak második levele már nem is annyira csak a miskolciaké volt, mert aláíróként a zuglói iskola tantestülete is szerepelt rajta. Ennek az intézménynek a vezetője Pukli István, aki azóta talán a legismertebb arca lett a tiltakozásoknak. Hozzájuk nemsokára még egy gimnázium csatlakozott, akikkel ma a Tanítanék mozgalmat irányítják, de erről majd később.

A szakszervezetek sem maradtak le, a kormány kerekasztalát végül mindegyik elutasította

A mostani tiltakozás azért is különleges, mert nem a szakszervezetek irányítják azt egyedüliként, sőt, nem is biztos, hogy ők a legerősebbek a trészt vevő csoportok között. A két legnagyobb ágazati szakszervezet a Pedagógusok Szakszervezete, illetve a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Előbbi tagja a Pedagógusok Sztrájkbizottságának, ami már Közoktatási Kerekasztal ötlete előtt tárgyalásba kezdett a kormánnyal, ám egyelőre nem tudnak megegyezni.

A kerekasztalt a kormány hívta életre, sok kritika érte azért, mert olyan szervezeteket is meghívtak, akiknek sokak szerint nincs sok közük a közoktatáshoz – ilyen például a Magyar Művészeti Akadémia. Ide nem ezért nem ült le a sztrájkbizottság, hanem azért, mert mivel már tárgyalásban voltak a kormánnyal, ezért etikátlannak tartották, hogy egy újabb fórumot hoznak létre azért, hogy ugyanazokról tárgyaljanak.

A PDSZ azonban részt vett a kerekasztal alakuló ülésén, őket Mendrey László elnök képviselte. Később azonban Mendrey úgy nyilatkozott, tévedés volt leülni a kormánnyal ilyen formában, így a következőkben nem vesz részt a munkában a PDSZ.

A kerekasztal résztvevőin kívül minden fent említett személy és szervezet résztvevője volt annak a múlt heti tanácskozásnak, melyen megalakult a Civil Közoktatási Platform egy sor civil szervezet részvételével, amit a kerekasztal ellensúlyaként hoztak létre. A résztvevők egyébként nyilatkozatukban azt állították, hogy várják a kormányt is az üléseikre, de valószínűtlen, hogy bárki részt vegyen ezeken a tárcától, mivel a kormány egyértelművé tette, csak a kerekasztalban bízik, itt szeretne megállapodást.

Itt érdemes megemlíteni Törley Katalint, akire fentebb már utaltunk. Ő a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke, aki Pukli Istvánnal és Pilz Olivérrel jegyzett egy nyílt levelet, amiben világossá tették, hogy nem működnek együtt a kerekasztallal.

A fent említett összes szervezet és személy együtt már korábban is fellépett. A Kossuth téri tüntetést február 13-án például a sztrájkbizottság jelentette be, de a felszólalók között ott volt Pukli, Pilz és Mendrey is. Szintén együtt volt minden szervezet az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban, ahol megalakult a CKP. Itt a sztrájkbizottság 25 pontját és a Tanítanék mozgalom 4 pontját egyesítették. Azt is mondhatjuk, hogy a CKP az az ernyőszervezet, ami most legteljesebben fogja össze a tiltakozókat, hiszen 45 civil- és érdekvédelmi szervezet tagja.

A követeléseket itt olvashatjátok.

Apropó Tanítanék mozgalom! A mozgalom azért jött létre, hogy a Herman Ottó Gimnázium nyílt leveléhez csatlakozó szervezetek/csoportok érdekeit képviselje. Internetes szavazáson a Mozgalom vezetését ideiglenesen Törley Katalin, Pilz Olivér és Pukli István látja el. Az ő oldalukon lehetett és lehet ma is csatlakozni a hermanosok nyílt leveléhez. Eddig közel 35 ezren tették ezt meg.

Napról napra újabb szervezők lépnek akcióba

Az állandó szervezőkön kívül már szinte naponta alakul egy-egy olyan , a fentiektől részben vagy egészben független akció, amit ad hoc jelleggel szerveznek. Ilyen a február 29-re tervezett „Nem leszek suliban”, amit két anyuka gründolt, vagy a Teleki előtt tartott múlt pénteki szimpátiatüntetés, amit a Független Diákparlament egyik képviselője jegyzett.

A kockás inges tiltakozást Klinghammer István ismert szavai után a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium tanári kara kezdte el, mára már a Parlamentbe is eljutott.

A kormánynak éppen ezért okozhat fejfájást a mostani tiltakozás, hiszen nem is tudják, pontosan kivel kéne megállapodni ahhoz, hogy elhalkuljanak az elégedetlen hangok. Valószínűleg akkor sem nyugodna meg mindenki, ha a CKP-val sikerülne dűlőre jutni, de egy 45 szervezetet magában foglaló platformmal ez eleve elég komoly kihívás.

A következő esemény a CKP szervezésében egy újabb tüntetés lesz március 15-én. Ezen feltehetően minden, fentebb említett személy és szervezet képviselteti majd magát.