Még az is lehet, hogy ismét lázadás tör ki az oktatásban Közoktatás
Eduline

Még az is lehet, hogy ismét lázadás tör ki az oktatásban

Legalábbis a Policy Agenda elemzőcég szerint ilyen következménye is lehet, hogy a rossz PISA-eredményeket a tanárokon akarja elverni a kormány.

A 168 óra szemlézte a Policy Agenda elemzését, amit a PISA-tesztek eredményét és annak kormányzati kommunikáciuóját értékelte.

Az elemzés arról ír, hogy 2016 elején találkozott a szülők és a tanárok érdeke, és a miskolci levél (amit a Herman Ottó Gimnázium Pilz Olivér vezette közalkalmazotti tanácsa írt és hozott nyilvánosságra) feltüzelte a társadalmat. A tiltakozások azonban a tanév végével alábbhagytak, és ősszel sem kaptak új erőre.

Az elemzés szerint most ismét szikrát adhat a tiltakozásoknak az, ahogyan a kormány kezeli a pocsék PISA-eredményeket. A kormányzati kommunikáció most nagyjából ott tart, hogy a tanárok és a diákok hibásak a romló eredményekért, és nem az oktatási rendszer. (Bár ezt a képet némileg árnyalta tegnap Palkovics László államtitkár.)

Az írás szerint karácsony előtt már nem lehet mozgósítani, és kérdés, hogy januárban még napirenden lesz-e a téma, és lesz-e ennek komoly hatása.

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.