Slamet, rapet és más kortárs anyagot is használnak azok a tanárok, akik szerint teljesen rossz megközelítésből oktatja ma a többség az irodalmat Magyarországon. Tényleg csak a halott szerző a jó szerző? Az Origónak nyilatkozó szakemberek szerint egyáltalán nem.
Terjedelmes cikkben foglalkozik az Origo azzal, hogy miért úgy tanítják ma az iskolákban az irodalmat, ahogy. Az írásban egy sor szakember is megszólal.
„Az új Nemzeti alaptantervben, a kerettantervekben és az érettségi követelményrendszerben csak halott szerzők vannak nevesítve, pedig az irodalom élő, folyton alakuló dolog. Ma csak jó képességű gyerekek és kezdeményező szellemű tanárok tudnak időt szorítani a kortársakra és a diákok saját olvasmányaira – és mindig némi vagánykodó szabályszegés árán.” – mondta el Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.
Arató szerint nincs rendben, hogy a kortárs irodalomra a középiskolákban csak utolsó évben, és mindössze tíz órát szán a kerettanterv. Ebbe az időbe ugyanis szinte semmi nem fér bele, holott a cikkben szintén megszólaló Takács Emília magyartanár is azt vallja, hogy a régi korok irodalma csak a kortársak ismeretében oktatható.
Bár a Nemzeti alaptanterv korábban több mozgásteret adott a tanároknak, mint manapság, Arató szerint ezt sokan nem tudták kihasználni, így akkor sem volt jobb a helyzet. Szerinte a megoldás az lenne, ha a tantervben végre leszámolnának az időrenddel, és inkább műfajok szerint kéne rendszerezni a szerzőket. Így megférne egymás mellett Petri György és Berzsenyi Dániel.
Gyeskó Ágnes a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanára szerint „a gyerekeket nem érdekli, hol és mikor éltek, ráérnek erre később. Nem az dönti el a módszert, hogy kortárs, vagy sem. Minden jó, ami máshova is jó, ami az adott műhöz és diákcsoporthoz illik”. Ő egyébként csoportban dolgoztatja fel a diákokkal a műveket, és a Szózatot Kis Judit Ágnes Szó című versével hasonlították össze, a diákok pedig ezek alapján érveltek a külföldre menni vagy itthon maradni kérdésével kapcsolatban.
