Eddig nem látott tiltakozáshullám jön: elmossa a kormány oktatáspolitikáját? Közoktatás
Eduline

Eddig nem látott tiltakozáshullám jön: elmossa a kormány oktatáspolitikáját?

Napról-napra újabb szervezetek jelentik be, hogy támogatják a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének tiltakozását az oktatás jelenlegi állapotával szemben. A szervezők célja már egy országos hálózat létrehozása, ami nem titkoltan nyomást akar gyakorolni a kormányra oktatásügyben.

A Földes Ferenc Gimnázium, a Független Diákparlament, a Magyartanárok Egyesülete, a Hálózat a Tanszabadságért – hétfő délutánig ezek a szervezetek csatlakoztak a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete által megfogalmazott kritikákhoz és követelésekhez, melyeket az oktatás irányítóinak (a Kliknek és az államtitkárságnak) címeztek. Sőt, a boon.hu értesülése szerint a napokban több helyi iskola tantestülete is szavaz majd a nyilvános támogatásról.

A Herman közalkalmazotti tanácsa írta alá a múlt héten nyilvánosságra került levelet. Ezek a szervezetek fognak dönteni a többi iskolában is, hogy vállalják-e nyilvánosan a szolidaritást. A nyilatkozatokból egyelőre úgy tűnik, előbb egy városi, majd egy országos hálózatot hoznának létre, hogy hatékonyan tárgyalhassanak a kormányzattal. Ennek érdekében a miskolci városi Közalkalmazotti Tanácsok Szövetsége már formálódik, ehhez várható a többi iskola csatlakozása.

De mik azok a közalkalmazotti tanácsok?
A közalkalmazotti tanácsok intézményét a közalkalmazottak részvételi jogairól szóló törvény említi. „A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő gyakorolja.” „Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak létszáma a tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatónál közalkalmazotti képviselőt kell választani.”

A mostani tiltakozás annyiban más az eddigieknél, hogy nem egy megszűnésre vagy átnevezésre ítélt intézményben szólalnak fel a tanárok. Korábban még egyes igazgatóváltások alkalmával szálltak szembe a tanári karok nyíltan a Klikkel, tehát mindig konkrét ügyek kapcsán, ám most az egész oktatási rendszerrel elégedetlenek a tiltakozók. Így nem egyetlen probléma mentén szerveződik a megmozdulás, hanem az egész oktatási rendszer kritikáját adják. Ha tényleg sikerül egy egész városra kiterjedő összefogást tető alá hozni Miskolcon, úgy először fordulhat elő a Klik létrejötte óta, hogy ilyen formában szólalnak fel az oktatást érintő problémákkal kapcsolatban.

A Hermanosok kifogásait a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) is osztja. Márpedig a kar a hivatalos tárgyalópartnere a kormánynak, miután a Klik létrejöttével minden, közoktatásban dolgozó pedagógus számára kötelezővé vált a tagság a szervezetben. Galló Istvánné, a PSZ elnöke korábban azzal vádolta a kart, hogy a kormány saját maga hozta létre azt, vezetői pedig így a kormánytól függnek. Bár persze az NPK levele nem annyira szókimondó és harcos, mint a Hermanosoké, és megoldásként mindössze „beszélgetésre” hív, a közoktatással kapcsolatban megfogalmazott aggályokat osztja. Márpedig ezekről érdemben a kormány és a Klik még beszélni sem akar.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.