"Semmi értelme nem volt" - egy iskolaigazgató az államosításról Közoktatás
Eduline

"Semmi értelme nem volt" - egy iskolaigazgató az államosításról

Azoktól az önkormányzatoktól, amelyek eddig fenn tudták tartani az iskoláikat, semmi értelme nem volt elvenni az...

Azoktól az önkormányzatoktól, amelyek eddig fenn tudták tartani az iskoláikat, semmi értelme nem volt elvenni az intézményeket - mondta Rósa Viktor, a II. kerületi Klebersberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium igazgatója a Hír24-nek adott interjúban. Sajnálja, hogy az igazgatók véleményét senki sem kérte ki a közoktatás átalakítása előtt, hozzátette: az, ami "történik, nem válik a mi iskolánk, a mi gyerekeink, az itt dolgozó tanárok hasznára".

Ahogy korábban megírtuk, 2013. január 1-jével az állami Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KIK) átvette az iskolák fenntartását az önkormányzatoktól. A szakmai munkát és a pénzügyeket a megyei és járási tankerületeken keresztül irányítják. Szeptembertől felmenő rendszerben bevezetik az új kerettanterveket. A működtetés a települések nagy részében az önkormányzatoknál maradt.

Rósa Viktor szerint a központosítással az a baj, hogy nem veszi figyelembe a különbségeket: egy kistelepülési iskolának nem ugyanarra van szüksége, mint egy "fővárosi mamutintézménynek". Bármikor előfordulhat, hogy a fenntartó azt mondja: nincs több pénz, és akkor nem lesz lehetőség csoportbontásokra, kutatásokra, a nemzetközi projektek véghezvitelére, karbantartásra. Így nem lehet egy iskola jövőjét megtervezni - tette hozzá. Az iskolaigazgató szerint a központosítás miatt a jó iskolák színvonala csökken, a többié pedig nem javul.

Bár a legtöbb önkormányzat a működtetői feladatokat megtarthatta, az igazgató szerint az "anyagi lehetőségeik jórészét elvették", és a mindennapokban sem világos, ki, mit és hogyan csinálhat. Elmondta: nem tudja, kivel kell engedélyeztetni a filctoll vásárlását, hogyan utasíthat egy tanítót vagy konyhai dolgozót, amikor egyiknek sem a főnöke.

Rósa Viktor a kerettantervekről elmondta: ők például gyógypedagógust is alkalmaznak, mivel az alapító okirat alapján értelmi sérült és mozgássérült gyerekeket is felvesznek. Nem tudja, jövőre ez hogyan fog változni, a tankerületi igazgatót és munkatársait pedig már három napja nem éri el egy gyerekelhelyezési kérdésben. Jószándékúak, de nagyon elfoglaltak, legutóbb éjfélkor kaptam tőlük emailt. Ők is szoronganak az állandó "nem tudom" válasz miatt - tette hozzá.

Az igazgató szerint képtelenség összeállítani azoknak a tanároknak az órarendjét, akiknek több iskolában kell majd tanítaniuk, hogy meglegyen a kötelező óraszámuk. "Nálunk 33 osztály van, enélkül sem lesz egyszerű megszervezni az órarendet, többek között a mindennapos testnevelés és a hit- és erkölcstanórák miatt" - mondta.