Bármelyik fővárosi iskola megirigyelhetné a gyulaházai Dr. Kozma Pál Általános Iskolát: az intézménynek saját torncsarnoka és tanuszodája van, az okostábla az alapfelszereltség része - írja az Abcúg.

Ennek is köszönhető, hogy évek óta sikerrel ellensúlyozzák a gyerekek rossz családi hátterét. Mégis kérdéses, mi lesz az iskola sorsa, mert az elvándorlás miatt néhány év alatt drasztikusan csökkent a gyerekek száma - írja az Abcúg.

A korábbi listánk alapján a gyulaházi iskola hátránykiegyenlítés szempontjából az ország legjobban teljesítő intézményei között van. Összesen 181 iskola szerepel a listán, a szabolcsi iskola azzal tűnik ki közülük, hogy az elmúlt öt évben matematikából négyszer, szövegértésből pedig ötször felelt meg a feltételeknek.

Nem hagyták lemorzsolódni a nehéz sorsú gyerekeket. A fokozott figyelem oka nem más, mint a gyerekek rossz családi háttere - írják. Kevés az értelmiségi család, a szülők zöme munkanélküli vagy közmunkás. Arra is van példa, hogy a szülők egyikének csak alapfokú végzettsége van.

2004-ben az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) támogatásával elindítottak egy projektet a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. A helyben Szőlőszem néven futó integrációs programnak köszönhetően évente minden rászoruló tanuló után normatív támogatást kapott az iskola.

Fejlesztették a pedagógiai munkát; az alsós osztályokban külön óraszámot biztosítottak a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekek felzárkóztatására. A 20-22 fős osztályokból átlagosan ez 10 gyereket érintett.

Feltétel volt, hogy a rendes tanórákon nem szegregálhatták a rosszabb helyzetben levő gyerekeket, minden osztályban meghatározott arányban kellett lenniük hátrányos helyzetű tanulóknak. Az integrált oktatás jegyében egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a csoportmunkára, hogy a nehéz sorsú gyerekek együtt tanuljanak a jobb képességűekkel. 

Az iskolának saját fejlesztőpedagógusa van, illetve minden héten gyógypedagógus jár ki hozzájuk. A legnagyobb kihívást mégis az jelenti, hogy évről évre egyre kevesebb a gyerek, és ezzel párhuzamosan romlik a tanulók családi háttere is. A kétezres évek elején még közel 300 tanulója volt az iskolának, egy évfolyamon több osztály is volt.

Most azzal küzdünk, hogy legyen önálló első osztály. Tizenketten iratkoztak be, és ezzel még jól is állunk” - mondta Baráth Sándor, az iskola igazgatója az Abcúgnak.

Összehasonlításképpen: idén 22-en, tavaly 29-en ballagtak el.

A gyerekszám csökkenésének legfőbb oka, hogy az elmúlt években rengetegen mentek el a környékről. A legtöbben Budapestre, a Dunántúlra vagy pedig külföldre költöznek. Nem megoldás, hogy a szomszédos falvakból hozzanak át gyerekeket, mert mindenhol ragaszkodnak a saját iskolához.

Ahol megszűnik az iskola, ott megáll az élet."

Az oldal szerint megpróbálnak előnyt kovácsolni a kedvezőtlen tendenciából, és kihasználni, hogy a csökkenő létszám miatt több figyelem és idő jut a gyerekekre. Az is sokat számít, hogy szem előtt vannak a gyerekek, nyomon tudják követni, mi történik a velük, hiszen a faluban mindenki ismert mindekit. Talán ez is oka, hogy az elmúlt 30 évből alig emlékeznek olyan esetre, amikor valaki nem fejezte be az általánost.