Az emberi erőforrások minisztere szerint több lábra kell állítani a köznevelés rendszerét, vagyis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ központja mellett, annak decentralizálásával, önálló költségvetési szervezetekkel, mint fenntartókkal, de nem vetette el az önkormányzati modell visszavezetését sem.

A keddi közoktatási vitanap során Balog Zoltán két fő törekvést határozott meg a köznevelési rendszerrel kapcsolatban, mégpedig a minőségi oktatást és a hazafias nevelést, hangsúlyozva, mindkettőre szükség van, amennyiben nem csupán egyéni, hanem közösségi sikereket is el kívánunk érni.

A miniszter utalt arra, hogy továbbra is a Köznevelési kerekasztalban látná a szakmai szervezeteket, "nélkülünk nem fog menni a változtatás" - mondta. A tárcavezető komikusnak nevezte, hogy egyesek a tudományos akadémia neveléstudományi intézetét minősítik "havernak" vagy "baleknak", a nagycsaládosok szervezetével együtt. Szerinte a komoly szakmai munkától el kell különíteni azokat, akik a "politikai pecsenyéjét kívánják sütögetni" - bár ezzel részben maga is politikai színezetet adott megszólalásának.

Balog Zoltán kijelentette, hogy semmiféle megbízható adat nem létezett 2010-ben sem a tanárok számáról, sem arról, mennyibe kerül az oktatás fenntartása - ez főként annak betudható, hogy akkor az önkormányzatok saját költségvetésükből járultak hozzá a helyi iskolák működéséhez, ahol ez lehetőség volt. Szerinte ennek betudható, hogy nem volt adat arra, mégis milyen forrásokkal érdemes létrehozni a Kliket.

Az önkormányzatok adósságára is emlékeztetett, ami 2010-re 1264 milliárd forintra nőtt, szerinte ezzel képtelenné váltak az iskolarendszer fenntartására. Fontos megjegyezni, hogy az önkormányzatok adóssága nem csupán az iskolarendszer fenntartásából adódott, hanem számos szociális és infrastruktra fenntar szerepet el kellett látniuk a településeknek.

Szerinte a szocialista kormány csak a tizenharmadik havi fizetés elvételével évi 17 milliárd forintot vett el az önkormányzatoktól, valamint összesen 1127 iskolának szűnt meg az önállósága a szocialista kormányok idején és több mint 10 ezer tanár veszítette el a munkáját. A PISA-eredmények is súlyos romlást mutattak 2012-re a 2003-as eredményekhez képest. A jelenleg tiltakozók szerint azonban ez tovább romolhat, a pedagógusok kötelező nyugdíjazása meg csak ront a jelenlegi szaktanárhiányon.

A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy valóban elképzelhető, hogyha egy rendszer szétesett, akkor a központosításban lehet, hogy tovább megy az ember, mint ahogy szükséges - korábban úgy fogalmazott, hogy "túltoltuk a biciklit. Hozzátette, hogy a központosítás után valamilyen lazításra szükség van, de ahhoz, hogy felálljon a rendszer, nagyon szigorú egyközpontú rendszer kell - közölte, egyúttal kifejtette, hogy szükség van a vezetői felelősség részbeni helyreállítására,vagyis az iskolaigazgatóknál.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy meg kell vitatni, jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé. Jelezte, hogy a tanulók 17 százaléka jár kizárólag állami fenntartásban és működtetésben lévő iskolába. Követendő modellnek tartotta a Nemzetgazdasági Minisztérium által átvett intézmények rendszerét, amelyek 44 oktatási centrumba szerveződnek - bár erről is fogalmazódtak meg kritikák, ugyanis a számos ponton a Klik felé kell elszámoljanak az iskolák.

A miniszter törvénymódosítást vetített előre annak érdekében, hogy 2018-ig eltöröljék a minősítés kötelező jellegét.  A pedagógusok terheinek csökkentéskapcsán hozzátette, hogy akik hét évvel a nyugdíj előtt vannak, nem kell minősíttetniük magukat, automatikusan a pedagógus II.  kategóriába kerülnek a kormány tervei szerint. Akiket pedig ideiglenesen minősítettek ebbe a kategóriába, azok minősítés nélkül is itt maradhatnak.

A legutóbbi kormányülésen az idei félévre 38 milliárd forintnyi pluszforrásról hoztak döntést a Klik számára, emellett a tanév végére olyan finanszírozási rendszert kívánnak a kormány elé terjeszteni, amellyel várhatóan hatékonyan működtethetők az iskolák. Uniós fejlesztéseket i s le kívánnak hívni, jelenleg 230 milliárd forint áll rendelkezésre az iskolák infrastruktúrájának és humán kapacitásának fejlesztésére.

A diákok és tanárok túlterheltségéről a miniszter azt a példát hozta, Magyarországon egy tanuló átlagosan egy évben 5553 órát tölt az iskolában, az OECD-átlag 7571 óra, amit egy évfolyamon átlagosan egy tanuló az iskolában tölt. Ehhez fontos hozzátenni, hogy a több országan ez egy kidolgozott egész napos iskola rendszerében működik, valamint több országban 9 év az alapfokú oktatás időtartama. Elképzelhető, hogy változtatnak azon, hogy jelenleg a tananyag 90 százalékát központilag határozzák meg, míg 10 százalékról a helyi tanerő dönthet.

A miniszter szólt az ingyenes tankönyvellátásról, és étkezésről, a már bevezetett életpályamodellről, fontos eredménynek tartotta, hogy nem zártak be egyetlen intézményt sem, nem voltak pedagósuselbocsátások, Utóbbit viszont a 2013-ban megkötött szakszervezi megállapodás rögzítette, cserébe a tanárok beleegyeztek a sztrájk lehetőségének korlátozásába,