Bár az Északkelet-Magyarországon élő diákok természettudományokból is gyengébben teljesítettek a kompetenciamérésen, volt olyan borsodi iskola, ahol nagyságrendekkel az országos átlag felett teljesítettek.

Az előző tanévben a kompetenciamérést 2023. március 20. és 2023. június 9. között a 4-11. évfolyamon 3069 intézmény mintegy 582 347 tanulója írta meg. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2023-ban a 6. 8. és 10. évfolyamon minden mérési területen alacsonyabb átlageredmények születtek a 2022-es eredményekhez képest.

Északkelet-Magyarország lemaradóban

Természettudományokból sincsen ez másképp, hiszen a hatodikosok 1472 képességpontot szereztek 2023-ban átlagosan, míg 2022-ben 1500-at. A nyolcadikosok átlageredménye 1587-ről 1569-re esett vissza, míg a tizedikeseké 1767-ről 1732-re.

Ha országos szinten vizsgáljuk az évfolyamokon az eredményeket, akkor láthatjuk, hogy a matekhoz hasonlóan a budapesti (1532), a Csongrád-Csanád vármegyei (1509) és a Vas vármegyei (1508) teljesítettek a legjobban, és a szabolcsi, nógrádi és borsodi diákok a legrosszabbul.

A nyolcadikosok esetében a budapesti tanulók érték el a legjobb eredményt, 1635 képességpontot. A második helyet a Csongrád-Csanád vármegyében élő diákok szerezték meg (1607), míg a harmadik helyre Győr-Moson-Sopron vármegye került (1597). (Érdemes megjegyezni, hogy Vas vármegye átlagban ebben az esetben csak egy hajszállal, 1 képességponttal maradt le a dobogóról.) A legkevesebb képességpontot ebben a korcsoportban is a nógrádi, szabolcsi, és a borsodi tanulók írták.

A tizedikesek körében már a Győr-Moson-Sopron vármegyei diákok végeztek az élen 1778 képességponttal. A második helyet, picit lemaradva Csongrád-Csanád vármegyei tanulók (1769 képességpont) szerezték meg a Komárom-Esztergom vármegyében élő diákok (1768 képességpont) előtt. A legkevesebb pontot most is átlagosan a borsodi és a szabolcsi tizedikesek szerezték.

Ha megnézzük az eredményeket, akkor láthatjuk, hogy (egy-egy kivételtől eltekintve), a hatodikosok, a nyolcadikosok és a tizedikesek természettudományos tárgyakból is ugyanazok a vármegyék végeztek az élen vagy éppenséggel az országos lista legvégén, mint matekból. Vagyis a köztudottan szegényebb Északkelet-Magyarország ebben a tekintetben is lemaradt az ország fejlettebb részéről.

Van olyan borsodi iskola, ami kiemelkedik

Egy-egy érdekes kivétel azonban akadt, hiszen például a borsodi Alsóvadászi Tompa Mihály Általános Iskola hatodikosai mintegy 230 képességponttal értek el magasabb pontot az országos átlaghoz képest annak ellenére, hogy az intézményhez tartozó családi háttérindex -2,49 volt. Ebben az iskolában a hetedikesek és a nyolcadikosok is bőven az országos átlag felett teljesítettek természettudományokból. Vagyis ez kiemelkedő pedagógiai munkáról árulkodik.

Mi a családiháttér-index a kompetenciamérésben?

A tanulók családi helyzetének együttes befolyása a teljesítményre. Ide tartozik többek között a szülők iskolai végzettsége, vagy hogy van-e otthon számítógép, és hogy a tanuló halmozottan hátrányos helyzetű-e, amit a kompetenciamérés során a háttérkérdőív segítségével számolnak ki. A családiháttér-index segítségével össze lehet hasonlítani az iskolákban folyó pedagógiai munkát. Ha egy intézmény az index alapján megrajzolt görbe felett helyezkedik el, akkor az azt jelenti, hogy az iskolában magas szintű az oktatás.

Érdemes megjegyezni, hogy hasonló családiháttér-index mellett a hatodikosok jellemzően mintegy 1180-1200 képességpontot, a hetedikesek 1200-1240 képességpontot, míg a nyolcadikosok 1250-1300 képességpontot értek el a természettudományos tárgyakból.

Miért lettek rosszabbak a magyar diákok a természettudományos tárgyakból is?

Bár egy-egy kivétel akad, de attól még összességében sajnos a magyar diákok rosszabbul szerepeltek a 2023-as természettudományos kompetenciamérésen. Az Oktatási Hivatal szerint az eredményekre még mindig hatással lehet a covid, hiszen a vizsgált évfolyamokon 2020-ban és 2021-ben is volt online oktatás. Ennek negatív hatása nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi PISA-eredményeken is megmutatkozott.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2023-ban is jelentős változás volt a mérés lebonyolításában, tesztdizájnjában, de még a kiértékelésében is.

Ezeken kívül a pedagógushiány is rányomhatta a bélyegét a magyar diákok eredményére, hiszen a 2023-as Hintalovon jelentés szerint a matematika mellett, természettudományos szakos tanárt is nagyon nehéz találni.  Például egy Pest megyei általános iskolában a tanárhiány miatt a biológiaórákat a rajztanár kapta, de a Nobel-díjas fizikus Krausz Ferenc egykori általános iskolájában sem volt ősszel fizikatanár.

Ráadásul a természettudományos pedagógushiányt a közeljövőben a pályakezdők sem enyhítik, hiszen béremelés ide vagy oda, az idei felvételin sem tolonganak a jelentkezők például az osztatlan fizika- vagy kémiatanári szakokon.

A kormány erőfeszítései ellenére fizika szakos tanárnak például első helyen mindössze 28 fő jelentkezett, kémiára pedig még ennél is kevesebben, mindössze 22-en. Hogy ez hova vezet, azt nehéz előre megjósolni, mindenesetre aggasztó, hogy a nagy pedagógusképző egyetemeken már az első félév után 25 százalékos a lemorzsolódás, és a végül csak a felvett hallgatók egyötöde megy el iskolába tanítani.

A pedagógushiánnyal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen: