Elindult a köznevelési intézmények modellváltása? Közoktatás
Gál Luca

Elindult a köznevelési intézmények modellváltása?

Február végére már hatvan iskola fenntartóváltására benyújtott kérelem érkezett a Belügyminisztériumhoz.

Az iskolák alapítványokhoz való átkerülésével egy a felsőoktatási modellváltáshoz hasonló folyamat indulhat el a közoktatási intézményeknél – írja a HVG csütörtökön megjelenő lapszáma.

Az elmúlt időben egyre több közoktatási intézménynél tapasztalható, hogy fenntartásuk kikerül az állam alól. Az első ilyen eset a fővárosi Szinyei Merse Pál Gimnáziummal történt, amely tavaly márciusban került át az alapítványi fenntartású Óbudai Egyetemhez (ÓE).

Mint nemrég kiderült, az egyetem újabb két székesfehérvári iskola fenntartásának átvételét is kérte, köztük a Teleki Blanka Gimnáziumét, ahol korábban a miniszterelnök is tanult. A lap értesülései szerint azonban a Belügyminisztériumban „nem tudnak” a tömeges modellváltásról.

Azonban máshol is tervben van már az iskolák fenntartóváltása. Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a budapesti Tamási Áron Gimnáziumot a Gábor Dénes Egyetem venné át a tankerülettől, amit utána felmenő rendszerben fizetőssé szeretne tenni.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményében felszólította az államot, hogy állítsa le az állami közfeladatokat ellátó közoktatási intézmények egyházaknak és alapítványi egyetemeknek történő átadását.

"Ha egy önkormányzati vagy állami fenntartású intézményt egyház vagy felsőoktatási intézmény vesz át, azzal megszűnik az intézmény kötelező felvételi körzete, nem fogja felvenni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, a szegregáció mértéke ezáltal nő"

- fogalmazta meg a PDSZ.

A benyújtott kérelmekről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár fog dönteni május végéig.

 

Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit Közoktatás Kurucz Tünde

Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit

Az 50 pontos matekból 23 pont már átlag feletti eredménynek számított a nyolcadikosoknál a 2025-ös központi írásbelin, de magyarból is átlagosan a diákok nyolcadikban csak 30,3 pontot értek el, azonban a negyedikeseknél és a hatodikosoknál sem volt sokkal jobb a helyzet. Elmagyarázzuk egyszerűen miért annyira nehéz magas pontszámot elérnie még egy színötös tanulónak is.