Az egyik iskolában tanévenként 4 nap, míg egy másikban félévenként 15 – intézményenként eltérhet, hogy hány napot igazolhat a szülő, de abban is óriási különbségek vannak az egyes iskolák között, hogy online vagy papíron kell leadni az orvosi az igazolást, vagy éppen ki igazolhat le egy pár napos náthát.

Egy kis hőemelkedése van Annának. Picit folyik az orra, de egyébként jókedvű, eszik-iszik. Néhány napig jó lenne, ha itthon maradna, hogy teljesen meggyógyuljon, és nem utolsó sorban, hogy ne adja tovább a fertőzést a többieknek – ez akár egy hétköznapi történet is lehetne a téli időszakban bármelyik családban, ahol a gyerek iskolába vagy óvodába jár.

 

Hány napot igazolhat a szülő?

Hogy egy gyors és enyhe lefolyású betegséget kinek kell igazolnia, azt egy 2012-es EMMI-rendelet szerint az oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni. Ha az iskola engedékenyebb, akkor akár a szülő is igazolhatja, ha pedig szigorúbb, akkor orvosi igazolást, sőt, az idei tanévtől gyógyulási igazolást is kérhet.

Bár háromnapos szabály nincsen, a szülői igazolásokkal érdemes csínján bánni. Van olyan intézmény, ahol tanévenként csak 4 napot, máshol pedig félévenként 15 napot is igazolhat a szülő. Hogy pontosan mennyi az annyi, azt mindig az iskola házirendje tartalmazza. Jó hír, hogy tavaly szeptemberben több intézményben is megemelték a szülők által igazolható napok számát.

„Szeptembertől az általános iskolában 3-ról 5 napra emelték a szülői igazolást.”

– nyilatkozta egy anyuka az Eduline-nak.

Azonban van olyan általános iskola és gimnázium is, ahol az idei emelés után is csak tanévenként 4 napot igazolhat a szülő, így minden apró náthával, gyors lefolyású fertőzéssel fel kell keresni a gyerekorvost.

„Tavaly, ha beteg volt az iskolás fiam, akkor felhívtam a rendelőt, ahol a tünetek alapján az orvos mérlegelt, hogy be kell-e vinnem vagy sem. Ha csak egy gyors vírusfertőzésről volt szó, akkor volt, hogy nem is látta a gyereket, csak a végén az igazolást adta ki. Idén azonban már Messengeren kell jelezni az orvosnak, hogy a gyerek beteg, és azt is, ha meggyógyult. Az orvos ezután az igazolást is online küldi” – mondta egy másik szülő.

Online vagy papíron?

A helyzetet azt is bonyolítja, hogy iskolánként változhat, hogyan kell leadni az orvosi igazolást. Sok helyen az a gyakorlat, hogy a papíros orvosi igazolást be kell szkennelnie, fel kell töltenie a szülőnek a KRÉTÁ-ba, majd a betegség utáni első nap be kell vinnie az eredetit is az iskolába. Szerencsére ugyanakkor egyre több az olyan iskola, ahol elég csak online feltölteni az orvosi igazolást a KRÉTÁ-ba, de akad arra is példa, hogy a gyerekorvos e-mailt küld az iskola hivatalos email-címére, hogy diák betegség miatt mennyi időt töltött otthon, és olyan is előfordul, hogy a szülőnek az osztályfőnöknek kell továbbítania az orvosi igazolást.

És természetesen még mindig van olyan iskola is, ahol hiába ad rá a jogszabály lehetőséget, továbbra is csak papíron fogadják el az orvosi igazolást.

A telemedicina előnyben

Dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke az Eduline-nak azt mondta, hogy ma már a legtöbb praxisban a szülők telefonon, e-mailen vagy valamilyen szoftver segítségével egyeztetnek az orvossal a beteg gyerek állapotáról.

„A mai informatikai háttérrel pedig nem okoz gondot, hogy bekérjünk egy képet a gyerek torkáról, kiütéséről vagy egy rövid videót arról, hogyan köhög. Így sok esetben anélkül is tudunk tanácsot adni, receptet felírni az otthoni gyógyításhoz, hogy személyesen találkoznánk a beteg iskolással, óvodással.”

– emelte ki a gyerekorvos, majd hozzátette, hogy ezzel rengeteg időt takaríthatnak meg a családok, arról nem is beszélve, hogy így biztosan nem szed össze senki egy újabb fertőzést a váróban.

Havasi ugyanakkor kitért arra is, hogy ha a gyerekorvos úgy érzi, hogy távolról nem ítélhető biztosan a diagnózis, akkor személyesen is meg fogja vizsgálni a beteget.

 

Jó lenne, ha a rendszer a szülőket nagykorúként kezelné

Az igazolások kiállításával kapcsolatban az elnök úgy fogalmazott, hogy a jogszabály lehetőséget ad az oktatási intézmények számára, hogy elfogadják az online igazolást. A legtöbb iskola ezzel él is, amelyik intézmény pedig még mindig ragaszkodik a papíralapú igazoláshoz, abban az esetben a gyerekorvosnak érdemes egyeztetnie az igazgatóval.

„A legkevésbé gyerekbarát megoldás az, ha az egészséges, gyógyult gyerekkel be kell menni a beteg gyerekek közé csak azért, hogy igazolást kaphasson”

– tette hozzá Havasi, aki a szeptembertől bevezetett gyógyulási igazolásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy eddig még nem kértek ilyet a kollégáktól.

A  jogszabály szerint lehetőség van arra, hogy egy várható időtartam alapján a gyerekorvos még a gyógyulás előtt kiállítsa az igazolást. Ami nem azt jelenti, hogy ha a gyerek nincsen jól, de van igazolása, másnap már mehet közösségbe.

Ilyen esetben a szülőnek ismét fel kell venni a kapcsolatot az orvossal, aki eldönti akár távban, akár személyesen a rendelőben, hogy milyen további terápiára van szükség.

„Fontos, hogy az orvosi munka orvosi munka legyen, és ne igazolásgyártás! Jó lenne, ha a rendszer a szülőket nagykorúként kezelné, és elhinné, hogy jót akarnak a gyereküknek. Az iskolák növelnék a szülői igazolásos napok számát. Emellett természetesen szükség van a kontrollra is, ami megvédi a gyereket az esetleges téves diagnózistól, de az igazolások túlszabályozása senkinek nem teszi könnyebbé az életét.”

Havasi megjegyezte, hogy általában az orvosi igazolásokat az intézmények el szokták fogadni, de egy-egy esetben előfordul, hogy az iskola, vagy éppenséggel az óvoda szigorúbban veszi, mit tekint egészségesnek és mit nem.

Az orvosi szempontból már gyógyultnak tekinthető, de még minimális tüneteket mutató gyermekek esetében szokott egy-egy intézmény esetében nézeteltérés lenni. Ilyenkor az a legjobb megoldás, ha az intézményvezetővel leül a gyerekorvos, és megpróbálnak egy olyan közös álláspontot kialakítani, ami a gyerekek érdekét szolgálja.