Van olyan iskola, ahol végzősöket a kilencedikesekkel együtt tanítják, hogy meglegyen a minimum 14 fős minimumlétszám. Pedig a köznevelési törvény ezen pontja az óvodai csoportokra vonatkozik, nem az iskolákra, a tankerületek mégis alkalmazzák.

Nem kizárt, hogy a tankerületekben szándékosan értelmezték félre a jogszabályt, ugyanis ha kevesebb csoport indul, nemcsak a tanórák száma csökken, hanem kevesebb pedagógus is kell - nyilatkozta a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.

A szakszervezetekhez eljutott információk szerint a tankerületek a köznevelési törvény egy nem létező, feltehetően félreértelmezett pontjára hivatkozva 14 fő alatt nem engedélyezik a csoportbontásokat az iskolák számára.

A törvény létszámokra vonatkozó rendelete ugyanis azt írja;

„Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja. A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium osztályainak minimális, maximális és átlaglétszámát a szakgimnázium (művészeti) létszámkeretei szerint kell meghatározni. Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban a minimális osztály-, illetve kollégiumi csoportlétszámtól legfeljebb húsz százalékkal el lehet térni.”

Bár a rendelkezés nem vonatkozik az iskolai csoportbontásokra és az így létrejött tanulócsoportokra, a PDSZ ügyvédője szerint a szöveg szándékosan úgy van megfogalmazva, hogy ez ne legyen egyértelmű, és a csoportbontás minimum létszámának meghatározásával kevesebb tanárra legyen szükség az iskolákban.

Az intézmények emiatt a különböző évfolyamos diákok összevonásával próbálják kivitelezni a csoportbontásokat, ami a tanítás minőségének romlásához vezethet. Egy 9. évfolyamos diák édesanyja például azt írta, német nyelvből öt, kezdő szinten tanuló diáknak a 10. évfolyamosokkal kell egy csoportban lennie, ezért a nyelvtanárnak vagy egyszerre "kétfelé" kell tanítania, vagy a kilencedikeseknek egyszerre két év anyagát elsajátítani.

Egy másik iskolában viszont már az érettségire készülő, 11. és 12. évfolyamos diákokat küldték a kilencedikesek kezdő csoportjába, hogy meglegyen a szükséges 14 fő, egy jászberényi szülő szerint pedig az iskolájukban a magas tanulói létszám ellenére sem engedték a csoportbontást a matematika és magyar tantárgyakból.

Nagy Erzsébet szerint a tankerületi utasításnak nincs jogalapja, a fentebb említett törvény ráadásul úgy szól, hogy a csoportbontásokról az intézmények maguk dönthetnek, ezért a tankerületi intézkedés duplán jogsértő. Az állami iskolákat fenntartó Klebersberg Központ szerint egyébként a törvény csoportbontásokra vonatkozó részét nem lehet úgy értelmezni, hogy az az iskolákra is vonatkozzon.