Augusztus közepén Facebook-oldalán indított adománygyűjtő kampányt az alapítványi fenntartású Rákospalotai Meixner Általános Iskola, miután kiderült, hogy a sokszorosára emelkedő rezsiköltséget nem tudják kigazdálkodni. Néhány hét alatt sokaktól érkezett kisebb-nagyobb felajánlás, de a szülők és a gyerekek is összefogtak. Volt olyan osztály, ahol közösen adták össze az egyik diák – a költségek emelkedése miatt 80 ezer forintra nőtt – tandíját.
„Iskolaválasztás előtt elmentem a körzetes iskolába, ahol egy szimpatikus tanító tartott matematikából bemutatóórát. A gyerekek számkirályoztak: fejben kellett számolni, aki a leggyorsabb volt, az lett a számkirály. Észrevettem két kisfiút, akik mindegyik kérdésre tudták a választ, de pár másodperccel lassabbak voltak a többieknél. Láttam az arcukon a mérhetetlen csalódottságot, amikor kiestek a játékból. A saját lányomat láttam magam előtt, aki nagyon kedves, nagyon okos, nagyon nyitott – és ugyanígy járna. Nem azért, mert nem tanulta meg az anyagot, hanem azért, mert egy picivel lassabb, mint a többiek” – magyarázza Neizer Anita, miért döntött úgy, hogy az állami iskolák helyett a Rákospalotai Meixner Általános Iskolát választja az első osztályt idén kezdő kislányának.
Azt mondja, nem akarta belelökni a kislányát abba a közoktatási rendszerbe, ahol 45 perc alatt ledarálják az anyagot és folyamatos verseny van. Helyette olyan iskolát keresett, ahol a gyerekek valóban a saját tempójukban haladhatnak, ahol nem csak beszélnek a differenciálásról.
A Meixner-iskolát 2000-ben alapította az ismert magyar gyógypedagógus, Meixner Ildikó nevét viselő és az általa kidolgozott módszertant alkalmazó Meixner Alapítvány. Az állami iskolákhoz képest kis létszámú, nagyjából 25 fős osztályokban integrált oktatás zajlik, a harmonikus fejlődésű és a sajátos nevelési igényű, például beszédproblémákkal küzdő vagy éppen diszlexiás gyerekek együtt tanulnak. A pedagógusok a harmonikus fejlődésű gyerekekkel úgy tudnak haladni, mint egy tehetséggondozó programban, azokkal pedig, akik bármilyen területen segítségre szorulnak, külön foglalkozik gyógypedagógus.
A különleges iskola azonban idén augusztusban kénytelen volt segítséget kérni. Facebook-posztjukban azt írták, szülői összefogással sem tudták megteremteni az évkezdéshez és a rezsiköltség fedezéséhez szükséges pénzügyi hátteret. Az addig ugyanis 7 millió forintos energiaköltségük ugyanis évi 50 millió forintra ugrik, amit az iskola a diákok tanulmányi hozzájárulásából már nem tud fedezni – így két héttel az iskolakezdés előtt az sem volt biztos, hogy elindul náluk a tanév.
Kértek segítséget, de nem kaptak
Molnár Rita, az intézmény igazgatója szerint próbáltak segítséget kérni a kormánytól, vagy legalább megtudni, hogy számíthatnak-e bármilyen támogatásra a jövőben, választ azonban eddig még nem kaptak. Igaz, érdemi segítségre nem is nagyon számítottak, pedig – teszi hozzá – az alapítványi iskolák ugyanolyan közfeladatot látnak el, mint az állami iskolák. Sőt, az integrált neveléssel jóval többet is tesznek.
Az igazgató szerint a kerület – az intézmény a XV. kerületben működik – rendkívül támogató, de az önkormányzat a szűkös anyagi helyzet miatt annak is örül, ha az általa fenntartott intézményeket, bölcsődéket, óvodákat segíteni tudják, a 15. kerületi gyerekeket évi fix összeggel támogatják, de az alapítványi iskola működési költségeihez anyagi segítséget ők sem tudnak adni. Bár az iskola fűtéskorszerűsítése után alacsonyabb rezsivel kellene számolniuk, a bérelt épület műemlékvédelem alatt áll, a munkálatok körülbelül 400 millió forintot emésztenének fel, amire az alapítványnak nincs kerete.
„Ez nem a gazdagok magániskolája”
Tudva, hogy anyagi okok miatt számos szülő kényszerülhet arra, hogy másik iskolát keressen a gyermekének, az intézmény vezetése nagyon nehezen döntött az elkerülhetetlen tandíjemelés mellett. Korábban a szülők alapítványi hozzájárulást fizettek, ám ennek összege nem volt fix: évfolyamtól függően általában 20-25 ezer forinttól 50 ezer forint terjedt, aki megtehette, ennél többet fizetett. Az energiaárak megugrása miatt ezt többé nem tudják tartani.
Az intézmény fenntartója először idén tavasszal kérte arra a családokat, hogy próbálják feltornázni a hozzájárulás összegét minimum 40 ezer forintra, augusztusra azonban elkerülhetetlenné vált a fix összegű, havi 80 ezer forintos tandíj bevezetése. Bár még mindig ez a legolcsóbb alapítványi iskola a környéken, a megemelkedett költségeket több szülő nem tudta vállalni. „Ez nem a gazdagok iskolája, a tandíjemelés itt komoly problémát jelent” – mondja Neizer Anita. Pedig – teszi hozzá – a környéken nincs hasonló iskola, vagyis a különböző tanulási vagy beszédproblémákkal küzdő gyerekeknek az állami közoktatásban kellene megtalálniuk a helyüket.
Van, akinek a tandíját a szülők dobták össze
A szülők azonban összefogtak, és a Facebook-poszt megjelenése után adományok is kezdtek érkezni. „Van olyan osztály, ahol a gyerekek szülei amolyan védőhálót vontak a nehéz helyzetbe került osztálytársuk köré, és összegyűjtötték az éves tandíj összegét" – mondja az iskola egyik diákjának édesanyja. A tanév előtti utolsó hét azonban még így is búcsúzással telt, a segítség ellenére az iskola diákjainak egy része kénytelen volt átmenni valamelyik állami iskolába.
Molnár Rita szerint azok a szülők is igyekeznek a lehető legtöbbet megtenni, akik plusz anyagi segítséget nem tudnak nyújtani az iskolának. Azok, akik marketinggel foglalkoznak, támogatókat próbálnak szerezni és pályázatokat írnak, mások energetikust vagy egyéb szakembereket hoztak. Akadnak olyan vállalkozó kedvű szülők és idősebb testvérek is, akik maguk vették kézbe az iskola korszerűsítését.
„A családi főzőnapunkat a szülők javaslatára például összekötöttük az épület ablakainak szigetelésével. Az eddig összegyűlt adományok, valamint a bevezetett fizetési kötelezettség rendszere tette lehetővé, hogy ebben a tanévben stabil költségvetéssel működhessen az iskola, de az alapítvány további támogatókat keres – abban bíznak, lesznek olyan cégvezetők, akik diszlexiásként-diszgráfiásként maguk is tudják, milyen fontos, hogy segítséget kapjanak az ilyen problémákkal küzdő gyerekek.